Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)

Évszázadunk vasútja - 11. A korszerű pálya és állomásai

biztosító berendezések hivatottak megakadályozni. De előfordulhat, hogy a váltó meghibásodása, rossz kezelése, a beszoruló kőtörmelék miatt a csúcssín nem simul tökéletesen a tősínhez. .Az ilyen .feles állás" kisiklást okozhat, ha a vonat csúccsal szemben halad át rajta. Ellenkező irányból a vonat ugyan nem siklik ki. de a váltót .felvágja” és ezzel megrongálhatja. Ezért a helyesen álló váltót már korán különböző zárószerkezetekkel biztosították, amelyek azt is megakadályozták. hogy az éppen áthaladó vonat alatt ..aláváltsanak". s ezzel kisiklást okozzanak. A kampózárak a váltó átállításakor a csúcssínt biztosan odafogják a tösínhez 11.10. ábra .

A vasúti pálya további kritikus helyei a szintbeni útátjárók, amelyek mind a vasút, mind a közúti jármüvek számára súlyos veszélyt jelenthetnek. A vasút története során megszámlálhatatlan baleset történt az útátjárókban, s a forgalom és a sebesség növekedése miatt ez a veszély napjainkban még fokozottabban fennáll. Alapvető elv. hogy a szintbeni útátjáróknál mindig a vasúti jármüveket részesítik előnyben, ami természetes következménye a vonatok összehasonlíthatatlanul hosszabb fékútjának (1. a 9. fejezetben). Ezért az útátjárók biztonsága csaknem kizárólag a közúton közlekedők figyelmes és fegyelmezett magatartásán. a vonatkozó szabályok (nálunk a KRESZ rendelkezései) szigorú betartásán múlik.

gó vörös fényű lámpa jelzi. A tapasztalatok vezettek arra. hogy egyes útátjáróknál célszerű a fénysorompót úgynevezett félsorompóvá] is kiegészíteni, ameh csak az útpálya felét zárja el mechanikusan — valójában azonban csak jelképesen. Ez a rendszer fokozottan figyelmeztet a veszélyre anélkül, hogy sorompóáttöréssel vagy a közúti jármű közbezárásával maga is baleset forrásává válnék. A fénysorompók a közeledő vonat hatására automatikusan működnek.

Mindemellett az útátjárók jelentős része még a leggazdagabb országok vasútjainál is biztosítatlan, azaz sorompó nélküli. Ilyen helyeken a közúti jármű vezetője nem értesül a vonat közeledéséről, csupán — a közúti jelzők révén — arról, hogy vasútvonalat fog keresztezni. Viszont ezeknél az útátjáróknál feltétlenül biztosítják a szabad kilátást.

Az útátjárók műszaki kialakítására egyébként mindenütt részletes előírások vannak érvényben. Közülük az úgynevezett szabad kilátási négyszög 11.12. ábra betartása a legfontosabb. Ennek célja, hogy a közúti jármű fékútjánál nagyobb távolságról megpillantva a közeledő vonatot, idejében megállhasson, illetve, hogy ha már ennél közelebb van a vasúti pályához. a vonat odaérkezése előtt biztonsággal el tudja azt hagyni. Emellett a mozdonyvezetőnek az útátjáró közepét fékútnyi távolságból látnia kell. E követelmények kielégítése azonban a régen beépített területeken gyakran nehéz. Még költségesebb a teljes biztonságot nyújtó megoldás: alul- vagy felüljárók építésével a szintbeni útátjárók megszüntetése. A legnagyobb forgalmú szintbeni útátjárók ilyen módon való felszámolása azonban mindenütt programba vett feladat.

A vasúthálózat kitüntetett pontjai az állomások. amelyek a vasút feladata: a szeméh- és áruszállítás lebonyolításához szükséges műveletek színhelyei.

.Az első vasutak idejében a vasútállomások szerepét éppen olyannak képzelték, mint a postakocsi-állomásokét. .Az állomást és az előterét kerítés vette körül, amelyet kapukkal lehetett lezárni, akárcsak a postaállomás vendégfogadójának udvarát. Innen az elnevezés: pályaudvar.

Az első magyar vasutak idejében keletkezett az indóház elnevezés (utalással arra. hogy innen ..indulnak” a vonatok). elkerülve a német ..Bahnhof (= pályaudvar i egyszerű fordítását. Meg is bírálták érte a vassúttársaságot. mondván, hogy a vonatok nemcsak indulnak, hanem érkeznek is az ..indóházba". Az Életképekben 1846. július 25-én megjelent glossza szerzője például a ..pályafö”-t javasolja az első pesti pályaudvar elnevezésére (nem gondolva arra. hogy később nemcsak fejállomások lesznek). A közbülső állomásokat pedig a legszívesebben ,.pályaház"-nak nevezte volna. Az idő és a nyelvhasználat azonban másként döntött: ma általában vasútállomásról beszélünk. s a nagyobb állomásokat, főleg, ha egy városban több is van belőlük, és csak személy- vagy teherforgalmat bonyolítanak le. pályaudvarnak hívjuk.

11.11. ábra. Vonósorompó

11.12. ábra.

A szabad kilátási négyszög távolságok méterbem

A vasutakat is igyekeztek világszerte kötelezni az útátjárók biztosítására. A biztositás legrégibb módja, hogy a közutat mechanikusan elzáró sorompókat helyeztek el. amelyeket a vonat közeledtekor eleinte a helyszínen kezeltek: később kialakult a távolból kezelhető vonósorompó 11.11. ábra . amelyet azután előcsengető berendezéssel szereltek fel. Persze a sorompóknak való nekihajtás maga is baleseti forrássá vált. Ezért — jobb megoldásként — kifejlődtek a villogó fényjelzős, úgynevezett fénysorompók, amelyeken a veszélyt — a vonat közeledését — két. felváltva villo