Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)
Évszázadunk vasútja - 10. Villamos, dízel- és gázturbinás vontatás
tett. továbbfejlesztve az eredeti rendszert 102. kép . De más hazai vagongyárak is ráálltak a gőzmotorkocsik gyártására: így a győri Magyar Vagon és Gépgyár Sro/zr-rendszerü gőzmotorkocsikat állított elő. A gőzmotorkocsik korszaka az 1920-as évek közepén ért véget, ami szorosan összefügg a belső égésű motorok kifejlődésével. Már az első gőzgépek idején többen gondoltak arra. hogy a gőzgépnél egyszerűbb megoldású erőgépet kellene szerkeszteni. A külön kazán és a gépezet — a gőzgép lényeges alkotórészei — nagy tömegüek, és mint láttuk, rossz a hatásfokuk. Egyszerűbbnek látszott az üzemanyagot közvetlenül a hengerben elégetni. .Az egy szerűbb elv gyakorlati megvalósítása azonban most is jóval nehezebbnek bizonyult, mint a bonyolultabbé. Az első erőgép, amely ezt megoldotta, a gázmotor volt. Amikor az általános műszaki fejlődés lehetővé tette, és az új üzemanyag, a széngáz is megjelent, megoldhatóvá vált az első gázgépek megépítése, és a német Nikolaus August Otto (1832—1891) ..Silent” nevű gázmotorjával elérték szinte teljes kifejlődésüket. A francia Jean Joseph Etienne Lenoir (1822—1900) a múlt század 60-as éveiben több. gázmotorral hajtott közúti kocsit szerkesztett. Ezek új színfoltot jelentettek a gözkocsik mellett — ilyeneket ugyanis még az 1870-es években is építettek. A gázmotorok elvei érvényesültek a benzin- és olajmotorok megszerkesztésében is. így ezek már gyorsabban fejlődhettek. Benzingépekkel már 1873-tól kezdve próbálkoztak a különböző országok feltalálói. 1877-ben kapott szabadalmat Otto négyütemű benzinmotorjára, mely a mai belső égésű motorok alaptípusa lett. Az első benzinnel hajtott kocsit pedig Karl Friedrich Benz (1844 —1929) készítette: ez 1879-ben indult első útjára. Gottlieb Daimler (1834—1900) 1885-ben szabadalmaztatta gáz- és benzinmotorját, megépítette az első motorkerékpárt: két év múltán pedig az első négykerekű. benzinmotorral hajtott közúti járművet. A könnyű és jó hatásfokú benzinmotor azután megvetette két új közlekedési ágazat: a gépkocsi és a repülőgép kifejlődésének műszaki alapjait. A múlt század végétől az első világháborúig kialakultak a személygépkocsik, az autóbuszok és a tehergépkocsik kezdeti típusai. Gyors sikerük a vasutak figyelmét is korán felhívta a benzinmotoros jármüvekre. Ezek mindenekelőtt a tolatószolgálatban ígértek jelentős előnyöket. A gőzmozdony üzemeltetéséhez két személyre volt szükség, a motormozdonyt egy személy vezethette. Üzemszünet esetén a motort leállíthatták. míg a gőzmozdonyt ilyenkor is gőzben kellett tartani. Ezen túlmenően a motoros üzem jóval tisztább, a környezetet kevésbé szennyezi. De előnyösnek látszott a benzinnel hajtott motorkocsik üzeme is. Az első ilyen benzinmotorkocsikat a múlt század 80-as éveinek végén és a 90-es évek elején építették. Magyarországon 1902-től gy ártottak, illetve üzemeltettek benzinmotorkocsikat. mechanikus erőátvitellel, illetve benzin-villamos megoldással 103. kép . A benzinmotor kifejlődésével csaknem egy időben megkezdődtek a kisérletek a nehezebb olajok felhasználásával. Rudolf Diesel (1858—1913) fő szabadalmáig. 1892-ig számos, finomított és könnyebb nyersolajjal működő gépet szerkesztettek. Néhány év múltán kialakult az ideális olajmotor. Szemben a benzinmotorral. amelyben a benzin és levegő keverékét öszszesürítik a hengerben, és villamos szikrával gyújtják meg. a dízelmotor levegőt sűrít össze oly nagy mértékben. hogy a keletkezett hő gyújtóberendezés nélkül meggyújtja a befecskendezett olajat. Később, amikor a lassú járású stabil dízelmotorok fordulatszámát sikerült megnövelni, jármüvek hajtására is alkalmassá, váltak. Két nagy előnyük: a mérsékelt tűzveszély és az olcsóbb üzemanyag folytán vasúti alkalmazásuk általánossá vált (10.13. ábra). A világ első dízel-villamos motorkocsijait 1912-ben Svédországban gyártották, ami új utat nyitott a belső égésű motorok vasúti felhasználásában. Az első világháború után a közúti gépjármüvek már olyan fejlődést értek el, hogy az autóbuszok a személyforgalomban, a teherautók az áruforgalomban a vasút versenytársaivá váltak. Ennek ellensúlyozására a vasutak először főleg a kisforgalmú mellékvonalak utasforgalmának lebonyolítását igyekeztek motoros járművekkel megoldani. Csakhamar megjelentek azonban a motorkocsik, illetve a motorvonatok a nagyvárosok közötti fővonali ingaforgalomban is. Sőt. a 30-as években a kisebb áruforgalmú mellékvonalakon — a nem gazdaságos gőzmozdonyos üzem hely ett — egyes vasutaknál áruszállító motorkocsikat is üzembe helyeztek. Eközben a motortechnika világszerte gyorsan fejlődött. A MÁV az 1920-as évek közepén határozta el a motorkocsiüzem újbóli megindítását. A járműveket a 201 103. kép. Az Arad Csanádi Egyesült Vasutak . Boros Béni" jelzésű benzin-mechanikus motorkocsija
