Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)

Új közlekedési eszköz születik - 2. A lóvasutak

2.2. ábra.

Az első osztrák „udvari vonat”: I. Ferenc császár és Karolina Auguszta császárnö a Linz—Budweis Vasút megnyitásán (St. Magdalénánál)

Súlyos anyagi problémát okozott, hogy a tervek hatósági jóváhagyása során „a biztonság teljessé tétele érdekében" különleges kikötést tettek: a sínek alá falakat kellett építeni, ami az előirányzott építési költségeket mintegy 50%'-kai megnövelte. Később a vonalvezetés terveit is megváltoztatták, és a költséges aláfalazást elhagyták.

Gerstner — ismételt angliai utazásai során új, személyes tapasztalatokat szerzett a vasútügy gyors fejlődéséről, a gőzüzem előnyeiről, és a Linz- Budweis Vasutat gőzvontatással szerette volna megnyitni.

E törekvései azonban nem jártak sikerrel, a részvényeseket tervei helyességéről nem tudta meggyőzni. Ezért és más okok miatt is Gerstner megvált a vasútépítéstől, és külföldön Angliában és Oroszországban vállalt munkát 1840-ben bekövetkezett haláláig.

A Linz- Budweis Vasút építését Mathias Schönerer (1807 —1881) vette át. Az első szakasz (Budweis— Kerschbaum) 1828. évi megnyitása után a Linzig vezető vonalrészt 1832. augusztus 1-én adták át a forgalomnak (2.2. ábra és 6. kép).

6. kép.

Pályarészlet Linz és Zartlesdorf között

DESIGN TERMINÁL KHT.