Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)
A vasút győzelme - 7. A gőzmozdony nagy korszaka
59. kép. A MÁV 201-es sorozatú gyorsvonati mozdonya (MÁV Gépgyár, 1900) déki vonalakra már csak 100 km/h vagy ennél nagyobb sebességű gyorsvonati mozdonyokat állított elő. A kis sugarú pályaívekkel épített hegyi pályákon persze a sebességet nem lehetett ilyen mértékben növelni. E vonalakon még a tehervonatokat továbbító mozdonyok szerkesztése is — amelyeket általában négy csatlós kivitelben, egymáshoz közel elhelyezett kerékpárokkal építettek — nehézségekkel járt, mert biztosítani kellett a járműnek a pályaívekben való haladását. Amikor a vonatok tömege megnövekedett, e kis mozdonyok már alkalmatlanok lettek a továbbításukra, és a MÁV Gépgyár Mailet-rendszerű csuklós mozdonyokat (60. kép) épített (422-es, 401 -es, 651 -es, 601-es sorozatok). Az 1914-ben készült 601-es sorozatú 2350 LE-s (kb. 1730 kW) mozdony a maga korában az egyik legnagyobb teljesítményű gép volt. A magyar mozdonygyártás más vonatkozásokban is alkalmazta a mozdonytechnika nemzetközi fejlődésének eredményeit. A 90-es években kezdték meg a kompaundgépek építését. 2 és 4 hengeres megoldással. Századunk második évtizedében pedig Magyarországon is teret nyert a túlhevített gőz használata, ami aztán háttérbe szorította a bonyolultabb kompaund gépezet építését. Ellentétben más országokkal, hazánkban az első világháború előtti és alatti vörösrézhiány miatt sok mozdony épült acél vízcsövekből készült Brotan-rendszerű, majd Brotan—Defner-rendszerű kazánnal. 60. kép. A MÁV 601-es sorozatú mozdonya (MÁV Gépgyár, 1914—21) A két világháború közti időszak mozdonyainak szerkesztésénél a takarékos üzem volt az alapvető szempont. Ekkor gyártották a híressé vált 424-es sorozatú univerzális mozdonyt, amelyet az egyszerű szerkezet, a kis szénfogyasztás és a könnyű karbantartás tett nevezetessé (61. kép). Ez időtől kezdve már nem építettek 4 hengeres és egyéb, bonyolultabb szerkezetű mozdonyt. Hasonló kivitelben gyártották a mellékvonali 22-es (később 275-ös) sorozatú, igen gazdaságos és mozgékony, úgynevezett „motorpótló" kis mozdonyokat (62. kép). 61. kép. A MÁV 424-es sorozatú univerzális gőzmozdonya (MÁVAG, 1924—25). A budapesti Közlekedési Múzeum M = 1:5 léptékű modellje l 50
