Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)

A vasút győzelme - 7. A gőzmozdony nagy korszaka

55. kép. Az „Anglet", az első kom­­paund mozdony (1876, Creusot gyár) a Bayonne —Biarritz vonal számára gőzü ikergépekhez viszonyítva - 10—20%-ot tett ki. Ezért főleg olyan országok vasútjainál terjedtek el, ahol a szénmegtakarítást fontosabbnak ítélték, mint a mozdonyok magasabb vételárát és fenntartási költ­ségeit. Egyes országokban a nagy teljesítményű főleg gyorsvonatok továbbítására szolgáló mozdo­nyokat négyhengerű (két kéthengerü) kompaund gé­pezettel gyártották; ennek révén a mozdony futása is kiegyenlítettebbé vált. 7.25. ábra. Schmidt-féle túlhevítő be­rendezés: 1 - hosszkazán; 2 - gözszabályozó cső; 3 - tüstszekrény; 4 - gőzgyüjtő szekrény; 5 - telítettgöz­­kamra; 6 - tüstcső; 7 - hu­­rokfüstcsö; 8 - túlhevítő elem; 9 - túlhevített gőz kamrája További jelentős fejlesztésnek bizonyult a gőzmoz­dony gazdaságosságának javításában a túlhevített gőz alkalmazása. (A túlhevített gőz a zárt edényben kelet­kező gőz telítési hőmérsékleténél nagyobb hőmérsék­letű gőz; hőtartalma a hőmérséklet és a nyomás függ­vénye.) A túlhevített gőz alkalmazása a gőzmozdonyon noha korábban mások is gondoltak erre — a német Wilhelm Schmidt és Robert Garbe nevéhez fűződik. Az első túlhevített gőzzel működő gőzmozdonyt Schmidt tervei alapján építették 1897-ben. Néhány évi kísérle­tezés után kialakult a gőz túlhevítésének bevált rend­szere. A túlhevítős technika alkalmazása azonban több műszaki problémát vetett fel, mint a kompaund rend­szer bevezetése, mert a kazánt is módosítani kellett, ami a megosztott expanziójú mozdonyoknál nem volt szükséges. A túlhevítés megoldására többféle szerke­zetet dolgoztak ki, de a Schmidt-féle bizonyult a leg­megfelelőbbnek, ezért széles körben elterjedt (7.25. ábra). Itt a nedves gőz a gőzdómból a füstszekrénybe épített túlhevítő szekrénybe, annak nedvesgőz­kamrájába áramlik. Ehhez csatlakoznak a túlhevítő csövek, amelyeket a hosszkazán nagyobb átmérőjű füstcsövein vezetnek keresztül. Ily módon a füstgázok hőtartalmának mintegy negyed része adható át a túl­hevítő csövekben áramló gőznek. Az így túlhevülő 144

Next

/
Oldalképek
Tartalom