Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)
A vasút győzelme - 7. A gőzmozdony nagy korszaka
church és a Tasman-tenger partján fekvő Greymouth között, a 858 m hosszú Otira-alagúton át. Új-Zéland legfestőibb vasútja a Déli-sziget keleti partján fekvő Dunedintől vezet a magasan fekvő Cromwellig. Építését már 1889-ben megkezdték, de csak 1921-ben lett készen, mert a 235 km-es vonal szurdokokon, merész viaduktokon és alagutakon át vezet. A ritkábban lakott Északi-szigeten a vasút kifejlődése lényegesen később kezdődött. Először az Aucklandből dél felé vezető első szakaszai készültek el. Az Északi-sziget déli csücskén fekvő fővárosból. Wellingtonból pedig észak felé vezető vonal épült. Ennek műszaki érdekessége az angol EV//-féle rendszer volt (6.46. ábra). Mintegy 5.5 km hosszban a tapadási tényező megnövelése érdekében a pálya középvonalába egy harmadik sínt építettek be, a mozdonynak pedig két hajtott kerékpárja volt: az egyik függőlegesen futott a két sínszálon, a másik, vízszintesen hajtott kerékpár pedig a középső sínen gördülve segítette a vonat haladását az emelkedőn. (Ugyanezt a rendszert alkalmazták Európában a Mont Cenis vasútján is, mielőtt az alagút megépült.) Később egy magánvasút, a Wellington and Manawatu Railw ay Company megépítette a versenyvonalát a Tasman-tenger partján, Palmerston North-ig. Új-Zélandnak ezt az egyetlen magánvasútját 1907-ben államosították. A teljes északi—déli fővonal Wellington és Auckland között 1908- ban lett készen. A mai Indonéz Köztársaság hatalmas szigetvilágában a Nagy-Szunda-szigetek egyikén. Jáván - amely Indonézia gazdaságilag legfejlettebb, legsűrűbben lakott területe — még a holland gyarmati időkben, a múlt század utolsó harmadában kezdték megépíteni a vasútvonalakat (6.47. és 6.48. ábra). Az első. 25 km-es vonalszakasz 1864-ben nyílt meg. A Jáva-tenger partján fekvő Semarangtól indult ki. és három év múltán elkészült a 79 km-es vonal Tanngangig. A következő hat év alatt meghosszabbították a vonalat a sziget déli. középső részén lévő Jogjakartáig. amelyet 1873-ban adtak át a forgalomnak. A századfordulóra a gazdag mezőgazdasági területen már jelentős hálózat alakult ki. Kiépült többek között a mintegy 1000 km hosszú sziget fővonala Jakartától Surabaváig. valamint számos elágazó vonal. A hálózat keskeny nyomtávolságú, csekély kivétellel 1067 mm-es. A két világháború között a hálózat csaknem fele magántársaságoké volt. 7. A GÖZMOZDONY NAGY KORSZAKA így működik A gőzmozdony — csakúgy, mint minden gőzgép — a tüzelőanyagban (fában, szénben, olajban stb.) lévő kémiai energiát először hőenergiává, majd ezt a gőznek mint közvetítő közegnek segítségével mechanikai munkává alakítja át. Ezáltal képes a gőzmozdony a vasúti pályán haladni, illetve jármüveket mozgatni. A gőzmozdony fejlődésének első szakaszát - nagyjából a múlt évszázad első harmadát — a vasúti vontatójármű kialakítása, az alapvető műszaki lehetőségek felismerése és hasznosítása s a valóban használható, üzemképes mozdony megteremtése jellemezte. A további fejlesztési törekvések fő célja — az évszázad második harmadában — a gőzmozdony teljesítményének növelése volt az egyre bővülő üzemi tapasztalatok, a tudományos kutatások és kísérletek eredményei alapján. Kezdetét vette a különböző vontatási feladatokra alkalmas típusok kifejlesztése, a vasutak vontatójármű-parkjának differenciálódása. A gőzmozdony korszakának utolsó szakaszában pedig a teljesítőképesség további növelése mellett a gazdaságosság javítása lett az alapvető követelmény. E fejlődési folyamat során a gőzmozdony döntő szerkezeti elemei már az első szakaszban kialakultak. Ebből a szempontból Stephensonék gépei és a 20. század legfejlettebb gőzmozdonyai között nincs elvi különbség. A fejlődés a teljesítmények és a méretek 133 6.47. ábra. Vasúti teherszállítás állati erővel Jáva szigetén 6.48. ábra. Gőzüzemű vasút jávai ültetvényen
