Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)
Új közlekedési eszköz születik - 1. A fa nyompályától a vaspályáig
1.1. ábra. Az ősi tapasztalat a sima deszkapallo segiti az anyagok mozgatását Münster Cosmographia ’-ja nyomán i 1. kép. A fa nyompálya Münster _Cosmographia',-jából A vaspálya önmagában is igen fontos műszaki vívmány: biztosan vezeti a jármüvet, kormányozni nem kell. ugyanakkor sima. a közúthoz képest csekély súrlódással járható pályát ad. Óriási jelentőségét mutatja. hogy a vasból készült síneken ugyanazzal az erővel mintegy tízszer akkora tömeget lehet továbbítani! A vaspálya kialakítása azonban csak fél lépés a vasút felé. Szükség volt ugy anis olyan mozgatóeröre. amely képes kihasználni a vaspálya nyújtotta lehetőséget. Ezt hozta meg a gőzmozdony. amely korábban elképzelhetetlen méretű tömegek szárazföldi mozgatását oldotta meg. hihetetlennek tűnő sebességgel. A vaspálya gőzmozdony nélkül: alig kihasznált lehetőség — a gőzzel hajtott közúti jármű: partra vetett hal. A kettő egyesítése azonban a közlekedést, az egész emberi civilizációt átformáló csodálatos eszköz, amelynek fejlődése valóságos diadalát a technika történetében. Erre az érdekes és izgalmas útra invitáljuk e könyv olvasóit. 1. A FA NYOMPÁLYÁTÓL A VASPÁLYÁIG Ha a közlekedésről beszélünk, elsősorban a járműre gondolunk. A ..vasút" fogalmával is — ami pedig kifejezetten a pálya neve — a pöfékelő gözmozdonyt, a nag> erejű dízel- vagy villamos mozdonyt, illetve a robogó vonatokat asszociáljuk, és legfeljebb csak mellékesen gondolunk a pályára, mely első pillanatra egyszerű szerkezetnek látszik. Pedig ez az ..egyszerű" szerkezet is megérdemli az érdeklődésünket. A vaspálya, mint minden alapvető találmány, igen sok emberi erőfeszítés, a termelő munka hosszú fejlődésének eredménye. Az első ötletektől és gyakorlati tapasztalatoktól kezdve éppúgy megjárta a tudományos fejlődés útját, mint sok más műszaki alkotás. Sajnos, a vasúti pálya korai fejlesztőiről csak hézagos adatok maradtak ránk. Mai ismereteink szerint a vaspálya története valahol a 16. századbeli német bányákban kezdődik, ahol először használtak úgynevezett nyompályákat - egyelőre fából. Ezt a fa nyompályát a későbbi vaspálya ősének tekinthetjük. Sebastian Münster (1489—1552) német teológus, matematikus és geográfus ..Cosmographia umversa" című fő müvének 1550. évi kiadásában a szöveg és a fametszetek kétségtelenül bizonyítják, hogy már a 16. század első felében ismerték ezt a pályát. Kialakítása nyilván ősrégi tapasztalatokra támaszkodik. így arra. hogy a talaj egyenetlenségeinek leküzdéseben már az egyszerű deszkapalló is sokat segit /./. ábra . A fa nyompálya azonban már sokkal fejlettebb megoldás. Münster szemléletesen leírja működését úgy. ahogyan az elzászi Leberthal bányáiban megismerte. Két. hosszirányban egymáshoz közel, a bánya földutjaira fektetett, keresztgerendákkal összefogott fagerenda alkotta 1. kép . Ezeken tolták kézi erővel a négy kis átmérőjű, henger alakú kerékkel ellátott bányakocsikat. A kocsiknak a nyompályáról való leesését a jár-9
