Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)

II. Gazdasági élet

mint Nagykőrösön, Aradon, Makón a mai szántóterületek helyén erdők voltak. A török hódoltság nagy pusztulást okozott erdő­kultúránkban. Egyes területek elkarsztosodtak, másokat újból elfoglalt az erdő. De csökkentet­te a famennyiséget az üzleti vállalkozás is. így pl. a hamuzsírkészítésnek több millió hold erdő esett áldozatul. A XVIII. század közepén a textiliparban és üveggyártásban fontos hamu­zsír fából történő előállítása nagyarányú erdő­pusztításokhoz vezetett. Ennek csökkentése érdekében ajánlották Bécsből az ásványi tüzelőanyag felhasználását. A XVIII. században az államhatalom vette kezébe az erdővédelmet. Az 1769-es erdőrend­tartás fontos intézkedéseket tartalmaz az erdők tervszerű kitermelésére. A városgazdálkodás­nak fontos tételét képezte a tüzelőről való gon­doskodás. Egyes városoknak messze a határuk­tól nagy erdőbirtokai voltak. Több város saját kezdeményezéséből gondoskodik erdőtelepí­tésről. Fásítanak, akácost, fűzfát ültetnek, fais­kolákat létesítenek. Példamutató tevékenysé­get folytatott e téren Szarvason Tessedik Sá­muel, Szegeden Vedres István, majd később Kiss Ferenc. 46 22. A kismartoni Esterházy kastély virágtáblás kertje 1697-ben. (Rapaics, Magyar kertek, 71. I.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom