Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)

Irodalmi tájékoztató

téneti emlékei. (Bp., 1935.) Békefi Renig: A népoktatás története Magyarországon 1540-ig. (Bp., 1906.) Fináczy Ernő: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában I—II. (Bp., 1889—1902.) Hofbauer László: Vidéki irodalmi társaságaink története a XVIII. század végétől a

XIX. század végéig. (Bp., 1930.) Király István: A reakció iskolapolitikája. (Társadalmi Szemle, 1946.) Kovács József: A magyar közoktatás fejlődése a felszabadulás óta. (Pedagógiai Szemle, 1952.) Mikulik József: Magyar kisvárosi élet 1526—1715. (Rozsnyó, 1885.) Bonkáló Sándor: A kárpátaljai rutén irodalom és művelődés. (Bp., 1935.)

Tanulságos volna a fent említett kérdésekhez hasonlóan városonként is a szellemi élet kibontakozásának és hatósugarának megrajzolása, mint pl. Pesty Frigyes: Műveltségi állapotok Temesváron a XVIII. században. (Századok, 1877.)

Eperjessy Kálmán: Makó szellemi életének gyökerei. (Makó, 1947.)

A felszabadulás utáni műveltségi állapotokra lásd Valló István: A városok kulturális szerepe és tevékenysége. (Vidéki városaink, Bp., 1961.1 A felszabadulás utáni művelődésügyről bő tájékoztatót nyújt: Magyar Városok (szerk. Dallos Ferenc—Szabadi Egon). (Bp., 1966.)

Vili. MAGYARORSZÁG MEGYEI ÉS JÁRÁSI JOGÚ VÁROSAI

E fejezetben foglaltak irodalmát illetőleg utalunk az előző fejezetek közléseire. Továbbá az egyes városok helytörténeti monográfiáira és a Magyar Városok-ban közzétett statisztikai anyagra.

299