Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)

VIII. Magyarország megyei és járási jogú városai

62. Székesfehérvár

Kötetekre rúgna e történelmi város múltjának rövid összefoglalása is. A környező mocsárból kiemelkedő szigeteken a móri árok és a Mezőföld találkozásánál épült. Az Árpádok alatt megközelíthetetlen erősség. A tatár sem tud úrrá lenni rajta. A mohácsi vészig királyaink koronázó és temetkező helye. Harminckét királyt koronáztak, és tizenhetet temettek el benne. Félezer év alatt 29 országgyűlés színhelye volt. 1541-ben a török rabság 150 éve nehezedett rá. A XVII. század végén (1688) kivonuló török egy romhalmazt hagyott a helyén, és a pusztulásból mégis volt feltámadás. A XVIII. században barokkban öltözött újjá. A század végén már tízezret meghaladó lakossága van. A belvizek szabályozása és kedvező fekvése biztosítják XIX. századi újabb fejlődését.

Székesfehérvár Fejér megye és a székesfehérvári járás székhelye. Járási jogú város. Területe jelenleg 27 974 kát. hold. Lakossága 1967 elején 71 000 fő. Ennek mindössze 2%-a él külterületen. Közlekedése igen jó. A Budapest— Balaton—Adria ÉK—DNY-i és a Duna-kanyar kerülőjét átvágó útvonalak metszőpontjaiban fekszik. Mind Budapesttel, mind környékével jó összeköttetése van. A közúti hálózat fővonala,

a 7. sz. országos közút, a város területén halad át.

Ipari fejlődése az utóbbi két évtizedben nagyon előrelendült. Az iparból és építőiparból élő népesség aránya (43%) nagyobb, mint az összes egyéb foglalkozásúaké. Ipara túlnyomórészben nehézipar, és abból 82% a gépipar. Legnagyobb üzeme a Villamossági Televízió és Rádiókészülékek Gyára. Fontos üzeme a Könynyűfémmű vagy más néven Alumíniumhengermű. Itt van a székhelye a mezőföldi Állami Erdőgazdaságnak. A határ háromnegyed része mezőgazdasági művelés alatt áll, amelynek 60%-a szántó. Az ipari növények közül jelentős a lentermesztés.

Nagykereskedelmi irányító szerepe Fejér és Veszprém megyére terjed ki. Kiskereskedelmi vásárlások céljából 46 község lakossága keresi fel a várost.

Gyors iparosodásával lépést tartott művelődési fejlődése is. Három felsőoktatási intézménye van: Felsőfokú Mezőgazdasági és Földmérési Technikum, azon kívül a Budapesti Műszaki Egyetem esti híradásipari tagozata. Hét középiskolája van. Ipari üzemei a szakmunkásképzés lehetőségét is megteremtik. 1962-ben nyitották