Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)

VIII. Magyarország megyei és járási jogú városai

történeti tára és művészettörténeti osztálya van. Két napilap jelenik meg: a Dunántúli Napló és az Esti Pécsi Napló. Pécs Dunántúl egészségügyi központja. Az egyes klinikák vonzásköre több megye terüle­tére terjed ki. A klinikákon kívül Megyei Gyer­mekkórház és Városi Kórház is van Pécsett. Pécset elkerülte a második világháború pusz­títása. Az 1950-es évek elejétől kezdve nagy lendülettel fejlődik. Az építkezések tovább nö­velték városias jelkegét. 1949 óta az emeletes házak száma több mint 800-zal nőtt. 1949-től 1960-ig 4 új városrész alakult ki: a Meszes he­gyen a Nagymeszes, az uránbányászat hozta lét­re az Uránvárost, délen az ún. Déli Városrész és Kertváros alakult ki. Pécs lakásállománya a me­gyei városok sorában a legjobban közművesí­tett. Vízellátását nagyvízmű biztosítja. A csator­nahálózat nagyvárosaink közül itt a leghosszabb. A város belterületének 1%-a parkosított terü­let. Ezenkívül 300 kát. hold természetes zöld­övezettel is rendelkezik. A város átlagos ellátókörzetében 192 000 fő­nyi népesség él. Pécs legszebb fekvésű városaink egyike. Festői városképe és a viszonylag kedve­ző közművesítettsége miatt legfejlettebb váro­saink közé tartozik. Irodalom: Dercsényi Dezső—Pogány Frigyes— Szentkirályi Zoltán: Pécs — Városképe^ Műemlékek. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1966 256

Next

/
Oldalképek
Tartalom