Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)

VIII. Magyarország megyei és járási jogú városai

történeti tára és művészettörténeti osztálya van. Két napilap jelenik meg: a Dunántúli Napló és az Esti Pécsi Napló.

Pécs Dunántúl egészségügyi központja. Az egyes klinikák vonzásköre több megye területére terjed ki. A klinikákon kívül Megyei Gyermekkórház és Városi Kórház is van Pécsett.

Pécset elkerülte a második világháború pusztítása. Az 1950-es évek elejétől kezdve nagy lendülettel fejlődik. Az építkezések tovább növelték városias jelkegét. 1949 óta az emeletes házak száma több mint 800-zal nőtt. 1949-től 1960-ig 4 új városrész alakult ki: a Meszes hegyen a Nagymeszes, az uránbányászat hozta létre az Uránvárost, délen az ún. Déli Városrész és

Kertváros alakult ki. Pécs lakásállománya a megyei városok sorában a legjobban közművesített. Vízellátását nagyvízmű biztosítja. A csatornahálózat nagyvárosaink közül itt a leghosszabb. A város belterületének 1%-a parkosított terület. Ezenkívül 300 kát. hold természetes zöldövezettel is rendelkezik.

A város átlagos ellátókörzetében 192 000 főnyi népesség él. Pécs legszebb fekvésű városaink egyike. Festői városképe és a viszonylag kedvező közművesítettsége miatt legfejlettebb városaink közé tartozik.

Irodalom: Dercsényi Dezső—Pogány Frigyes— Szentkirályi Zoltán: Pécs — Városképe^ Műemlékek. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1966

256