Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)
VIII. Magyarország megyei és járási jogú városai
48. Pápa A Bakony északnyugat felé lejtősödő tövénél a kisalföldi tájba épült vásárváros. Az államalapításkor egyházashely. Majd forgalmas kereskedő telep lesz és vár épül a védelmére. A XIV. század végén kiváltságos mezőváros. A török korban a végvárok életét éli. Aztán a lassú megerősödés útjára lép. Barokk arculata a nagy tűzvészek után a XVIII. század közepén kezd kialakulni. A század végén 8500 lakost számlál. Ma járási jogú város és járásszékhely. Területe 10 668 kát. hold, amelynek majdnem kétharmada szántó. Lakosainak száma 1967 elején 27 000. A népesség 5%-a külterületi lakott helyen él. Közlekedési viszonyai kedvezők. A fővárossal Győrön keresztül van vasúti összeköttetése. A középkorban kialakult különböző céhmesterségek mellett a XIX. század elején virágzó fésű-, csontgomb-, posztó-, nyíró-, gyapjúszövő-, szivar-, enyv-, kőedény-, porcelán- és papíripara volt. Az Állami Dohánygyárat a XIX. század végén létesítették. A lakosság majdnem fele az ipar-építőiparból él. A munkavállalók nagyobb része a könnyűiparban dolgozik (Szövőgyár). A nehézipart főleg a gép-, műszeripar és kohászat képviseli. Elekthermax Vili. Készülékek gyára és a Pápai Húsipari Vállalat jelentős. Számottevő mezőgazdasági központ. Állami gazdaság, mezőgazdasági technikum és a Magasbakonyi Erdőgazdaság székhelye. A földterület túlnyomó része (62%) szántó. A termelés városellátó jellegű. Mint a Kisalföld és a hegyvidék találkozásánál fekvő vásárváros, régi kereskedelmi központ. Piacvonzási körzete 54 községre terjed ki. Pápa az iskolák városa. 1531-ben létesült kollégiuma és nyomdája. Kollégiumában Petőfi és Jókai is tanult. A volt Esterházy-kastély múzeum és több művelődési intézmény helyéül szolgál. Ma négy középiskolája van, amelyeknek 57 község tartozik a vonzáskörzetébe. Kórháza és rendelőintézete ellátókörzetének népessége 78 000, illetve 81 000 fő. Városképében felismerhetők a középkori városszerkezet nyomai. A középkori Pápa a várból és a tőle keletre fekvő városból állott. A pápai utcák a hajdani erődrendszervonalait követik. Tele van a város műemlékekkel. Ma is érezhető a régi városfal tömörítő hatása a központ zsúfolt egyemeletes házaiban. Északnyugati része a Kertváros. Keleti része családiházas övezet. A gazdálkodók lakta nyugati oldal falusias jellegű. Jelentős (19,1%) az emeletes házainak száma. Lakóépületeinek jórésze (38,2%) kőből és téglából épült. A belterületnek közel 2%-a gondozott park. Átlagos ellátókörzeti népességének száma 81 000. Irodalom: Kovács Eszter: Pápa. (Szeged, 1939.) 102. p. Gerő László: Pápa. Műszaki Könyvkiadó, Bp„ 1959. 254
