Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)
VIII. Magyarország megyei és járási jogú városai
5. Budapest Az előzőkben több ízben volt szó Budapestnek a magyar városfejlődésben elfoglalt irányító szerepéről, amit Budapest és a Vidék megjelöléssel is igyekeztünk hangsúlyozni. Kötetekre rúgna és előadásunkban külön fejezet illetné meg ennek rövid összefoglalását is. E helyen be kell érnünk központi funkcionális tevékenysége néhány főmozzanatának felsorolásával. Fővárosunk kedvező helyi és helyzeti energiaforrások, a Duna átkelési pontjánál, a síkság és dombvidék találkozásánál való fekvése folytán a történetelőtti időktől kezdve települési folytonossággal bírt. A budai hegyek lábánál a korai vaskor népei szállottak meg. A kelták után a rómaiak jöttek. Óbuda helyén római város állott, Aquincum. A hosszabb-rövidebb ideig megszálló hunok, avarok, germán és szláv népek után a népvándorlás utolsó hullámaival érkező magyarok találtak itt hazát. I. István államának első települései között említik Pestet és Óbudát. A mai Budapest ősét jelentő a dunai átkelőhely két oldalán, jelentős útvonalak csomópontjában fekvő három virágzó település, Pest, Bu- 204 da és Óbuda sorsát a tatárjárás pecsételte meg. Közülük a romjaiból felépült Óbuda gyorsan magához tért és a középkori magyar állam igazgatási, kereskedelmi és kulturális központja lesz. Zsigmond a budai Várhegyen folytat nagyszabású építkezéseket, Mátyás bőkezűségéből Buda az ország reneszánsz fővárosává épül ki. A török alatt a régi fényét elvesztett városnak keleties színeket adnak a dzsámik, fürdők, minaretek és a balkáni kereskedők, bazárai. Az 1686-i ostrom újabb megpróbáltatást jelent. Az elpusztult és elnéptelenedett városba németeket telepítenek. A XVIII. században a reneszánsz város barokk és copf stílusban öltözik újjá. A XVIII. század végén a Várhegyen újjáépül a királyi palota. A XIX. században kezdődik Pestnek és Budának tervszerű városfejlesztése, ami építészetileg is kifejezésre jut. Lebontják a város fejlődését gátló városfalakat. Felépül a pesti Duna-part klasszicista palotasora. A Lánchíd a két várost összekapcsolja. 1872-ben pedig a három város, Buda, Pest és Óbuda Budapest néven egyesül. Ezzel igazgatási lag is egységes lesz és a nagy európai fővárosok sorába emelkedik.
