Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)

VII. Városkultúra

csaba, Gyula, Jászberény, Nyíregyháza, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Szentes, Szarvas is, és nem maradtak el a kultúra ápolásában a többi városok és mezővárosok sem.

A Dél-Alföldön Temesváron a török hódoltságig felfelé ívelő kultúrára rátelepszik az iszlám. A városnak a török kiűzése után újjáéledő kultúrája kezdetben német és román színezetű. A magyarság térfoglalása csak a XIX. század közepén észlelhető. Aradnak ugyanakkor újjáéledő városkultúrájában szintén felismerhető a másnyelvű népek hatása.

A katonai sáncokból alakult bácskai városokban : Zomborban, Újvidéken, Nagybecskereken a Matica Srbska irányításával Csernojevics Arzén népe veti meg alapját a görögkeleti orthodoxiával összeforrott szerb nemzeti kultúrának. A városlakó szerbek és később odaérkező magyarok együtt alkotnak városkultúrát és fejlesztik kultúrintézményeiket. Újvidéken a mai jugoszláviai kultúra ápolásában nagy jelentőségű a „Híd” c. folyóirat.

Erdélyben a magyar, székely és szász városokban jelentkezik először a városkultúra. A román lakosságnak első kulturális megmozdulásai a XVIII. századtól kezdve észlelhetők egyes vegyes lakosságú városokban és a szász földön: Aradon, Balázsfalván, Nagyszebenben, Belényesen, Déván, Fogarason, Brassóban stb. Egyház és iskola szoros együttműködésben munkálják nemzeti kultúrájukat. Közép- és felsőbbiskolák, papi szemináriumok és a Liga Kultúrából ösztönzéseket nyerő egyesületeik a szellemi életük forrásai.

Az erdélyi magyar városkultúrának Kolozsvár a központja. Termékeny talaja a nyugati szellemi áramlatoknak. Erősödő magyarsága a fejedelemség korában kiragadja a vezetést a szász lakosság kezéből. A különböző felekezetek templomai körül kialakuló iskolázás hozza létre a szellemi élet őrhelyeit. Városkultúrájának az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület a forrása, amely összefogó szerve lesz az egész művelődésnek. Katolikus, református és unitárius gimnáziuma, egyeteme, sajtója, magyar nemzeti színháza, társadalmi, tudományos és irodalmi egyesületei Erdély szellemi központjává avatják. Bő forrásokból táplálkozó sajátos erdélyi városkultúra születik a város falai között.

Fejedelmi gondoskodás ad indításokat Gyulafehérvár, Nagyenyed és Torda szellemi életének. Gyulafehérvár egyházi és világi kulturális központ. Bethlen Gábor főiskola alapításával teszi teljessé iskolaszervezetét. Nagyenyedet ősi református kollégiuma avatja vidékének szellemi központjává. Külföldön iskolázott tanárai a tudomány művelésében is kitűntek. Szamosújvárott a magyarosodó örmény lakosság teremt egyházi forrásokból táplálkozó barokk városkultúrát.

Az egyházi és világi forrásokból táplálkozó székely városkultúra a széki központokból sugározza erejét a székek falvaira. Legmagasabbra emelkedik a székely fővárosban, Marosvásárhelyen, ahol szóhoz jut a városkultúra minden tényezője. Itt tanultak és tanított a két Bolyai, a matematika világhírű tudósai. Marosvásárhely az őstehetségek és székely ezermesterek hazája. Ilyenek: Borsos Tamás, a kiváló építész és Bodor Péter, a zenélő kút mestere. A Teleki Sámuel erdély kancellár alapította 60 000 kötetes Teleki-théka 50 eredeti kéziratot a XVI— XVII. századból, két Corvinát, 92 ősnyomtatványt, 240 hungaricumot és 47 unikumot őriz. Virágzó kultúrájának többi forrásai: múzeuma, képtára, a városi könyvtár és az iskolák. Tudományos életének sajtóorgánuma számos hírlap között a Marosvásárhely című folyóirat.

Székelyudvarhelynek katolikus gimnáziuma és református kollégiuma látja el az anyaszék népét szellemi táplálékkal. Szellemi életének egyik ki-13 Dr. Epcrjessy: Városaink múltja