Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)
VI. Városaink elnevezése, utca- és dűlőnevei
A gyümölcstermelésre utalnak: Almásmező, Gyümölcsénes, Gyümölcsös, Diósvölgy, Cseresznyésvölgy, Szilvás, Dinnyés, Mogyorós, Gesztenyés, Vadalmás, Eperjes, Epreskert, Oltványos, Csemetés stb. A szőlőtermeléssel kapcsolatosak: Öregszőlő, Öreghegy, Pince, Újhegy, Határszőlő, Szőlőkalja stb. A határtörténetnek különösen bő forrásai az erdővel kapcsolatos dűlőnevek, mint pl.: Bárdalja, Berek, Csereoldal, Cserehát, Eresztevény, Fiatalos, Magyaró, Bükk, Gyertyános, Füstösirtványa, Égés, Aszaló, Hamuhát, Nagyerdő, Ritkáserdő, Avas, Fenyves, Tölgyes, Nagyhavas, Füzes, Tilalmas, Csipkés, Bodzás, Kopaszhely, Fácános, Kőriserdő, Közerdő, Láz (erdei kaszáló), Nyírerdő, Somoserdő, Tölgymező stb. Mocsárirtásra, a vadvizek lecsapolására utalnak az ilyen dűlőnevek: Agyagos, Tófenék, Lápos, Szárazd, Gyékényes, Mocsárerdő, Mocsárirtvány, Nádasd, Sásd, Sárfenék stb. Az egykori földesúri tulajdonra, a birtoklás módjára, az úrbéres viszonyra, a határhasználatra, a községi és uradalmi birtok fekvésére emlékeztető dűlőnevek: Urasági szántók, Tiloserdők, Arendaföld, Paperdő, Barátok földje, Püspökrét, Jobbágydülő, Úrbéres erdő, Szabadosrét, Proletárföld, Paraszterdő stb. Előfordult, hogy az egyes dűlőket a könnyebb tájékozódás céljából számozott részekre tagolták és az egyes részeket Egyestábla, Kettőstábla, Hármastábla stb. nevekkel jelölték meg. Helyrajzi tájékozódást szolgáló dűlőnevek: Mesterkertjinél, Holt Rába mellett, Hajónál, Hídnál, Merigető, Árkon, Csárda, Homokverem, Szénégető, Fehérítő, Kanászkút, Ótemplom, Téglagyár, Keresztvölgy, Serfőzőház, Kőhíd, Vargatemető, Alsórét, Felsőrét, Sóház, Magazin, Tófenék, Malomszög, Kocsoroshát (Szolnokon a hasonnevű füvekről) stb. Sok elpusztult vagy a városba beolvadt falu 178 nevét is felismerhetjük a város dűlőnevei között. Igen változatos és sok jellemző várostörténeti adatot tüntetnek fel a síkvidéki városok határában levő halmok nevei. Ilyenek: Akasztódomb, Akasztófahegy, Ásotthalom, Csóréhalom, Csigahalom, Hegyeshalom, Görbehalom, Lyukashalom, Kendereshalom, Kettőshalom, Hármashalom, Négyeshalom, Középhalom, Köveshalom, Meggyeshalom, Méneshalom, Magyaróshalom, Parajoshalom, Púposhegy, Széleshalom, Rakotthalom stb. A város határának nemzetiségi vonatkozásait feltüntető helynevek: Tatárszállás, Tatárülés, Kunhalom, Oroszhegy, Németirtvány, Rácföld, Némethossza, Szászokréte, Hostatt, Cigánytelek stb. A hosszú török megszállásra emlékeztető helynevek: Janicsár-hát, Törökdomb, Töröksziget, Subasahegy, Kara homokerdő, Basahalom, Törökvágás stb. Ide sorolhatjuk azoknak a helyneveknek nagy részét is, amelyeknek elő- vagy utótagjában a -puszta összetétel szerepel. Egyházi vonatkozású helynevek: Bálványkő, Papkert, Paphalom, Barátok kertje, Apácák földje, Kápolnahegy, Kálvária, Monostor, Kolostorhegy, Harangláb, Barátok szigete stb. A földesúri bíráskodásra vonatkozó helynevek: Törvényfa, Vesztőhely, Bakóerdő, Bakó (Gericht), Akasztófa, Akasztófadomb, Pereshíd, Pereserdő, Pereskert, Bíróberke, Rabokkútja stb. A Peres név a birtokosok közötti területvitára utal. A védelmi szervezettel kapcsolatos helynevek: Strázsahely, Tekintő, Tekintőhalom, Örhalom, Óvár, Öregvár, Gyűrűsvölgy, Bottyánsánc, Strázsakapu, Gyepüsvölgy, Sánchegy, Toborzó, Váralja, Lándzsás, Várkert, Várhegy, Földvár, Fellegvár, Ördögárka, Vároldal, Vaskapu, Tatárhányás stb. Ipari vonatkozásúak: Céhföld, Iparföld, Malomföld, Serestető, Seresdömb, Csizmadiatelep, Gyantafőző, Fazekashegy, Kovácshalom, Kádár
