Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)

VI. Városaink elnevezése, utca- és dűlőnevei

176 sok a fővárosi utcaneveket egyszerűen lemásol­ták. Mások összes régi utcaneveiket újakkal cse­rélték fel. Akadtak olyanok is, amelyek utcáik­nak egy-két nemzeti nagyság nevét leszámítva, csupa virág-, fa-, férfi- és nőneveket adtak. Lövő történetének érdemes szerzője mentegetőd­­zik, hogy a város régi, elavult utcaneveit még nem cserélték fel újakkal, de kilátásba helyezi, hogy ez rövid időn belül meg fog történni. Az első világháború során utcákat neveztek el a Hármasszövetség hatalmairól, hadvezérek­ről, csatákról, katonai alakulatokról stb. Ilyen utcanevek: Vilmos császár u., Berlini tér, Isonzó u., Százegyes u., Tízes honvéd u., Rokkant u., Hadiárva u., Vitéz u., Felkelő u. stb. A Horthy-fasizmus idején az imperializmus, sovinizmus, nacionalizmus és az irredenta szol­gált alapul a személynévi utcanévadáshoz. Utcá­kat neveztek el a kormányzóról, fasiszta politi­kusokról, a szomszéd államokhoz csatolt terüle­tek hegyeiről, folyóiról, megyéiről és városai­ról. A felszabadulás után lomtárba kerültek a le­tűnt korszak reakciós utcanevei és az utcanév­adásban a haladó hagyományok, a szocializmus építése, a Szovjetunió és a népi demokráciák ju­tottak kifejezésre (Marx, Engels, Lenin, Sztálin, Gorkij, Vorosilov, Tolbuchin, Malinovszky út, utca, tér; Dózsa György, Bartók Béla, Bajcsy- Zsilinszky, József Attila u. stb.). Az utcákéhoz hasonló jellegűek, mind idő­tartamukat, mind egyéb vonatkozásaikat tekint­ve a város kútjainak nevei. A kútnevek keletke­zése és változásai a városkép alakulásának egy­­egy mozzanatát őrzik. Pl. Veszprém XVIII. szá­zadi kútnevei között ilyeneket találunk: Vitéz kút, Koma kút, Úr kút, Fingó kút, Rotyogó kút. Ez elnevezések részben a tulajdonos családnak a nevét őrzik, részben a kút vizének minőségére vonatkoznak. (Vö. Bornyák Bernát, Veszprém városának nyájas leírása 1767-ből.) Az utcanevekről adott e rövid áttekintésből is kitűnik, hogy az utcanév történeti képződ­mény, amely az élethez alkalmazkodik, változik, módosul, mindig valamely állapot kifejezője. Az utcanév hű tükre a múlt egy-egy darabjának. Kár, hogy sok történelmi utcanév áldozatul esett az álszégyennek és rövidlátásnak. Haladó hagyományaink ápolását úgy is szolgálhatjuk, hogy a hely múltját híven kifejező, patinás törté­nelmi utcaneveket megőrizzük. Örvendetes, hogy legújabban városaink vezetősége részéről több megértés mutatkozik a város múltját hí­ven kifejező, haladó hagyományokat őrző, mű­emlék értékű utcanevekkel szemben. Erre mu­tat, hogy az 1967. évben a főváros végrehajtó bizottsága védetté nyilvánított 118 olyan buda­pesti utcanevet, amely a múlt századtól vagy még régebbi idők óta viseli jelenlegi nevét és helytörténeti, várostörténeti vonatkozásokat őriz. Ilyen megfontolások alapján került a védett és megváltoztathatatlan utcanevek sorába pél­dául a Gyorskocsi, Országház, Feketesas, Aka­démia, Fehérhajó, Reáltanoda, Dalszínház, Száz­ház, Légszesz, Maláta, Kékgolyó és Visegrádi utca, továbbá: a Disz tér, a Fő tér, a Flórián tér vagy a Pilvax köz neve. E sorok írója az 1960-as években részt vett több bizottsági ülésen, amely Szeged utcaneveit vette vizsgálat alá és a helytörténeti értékűeket védetté nyilvánította. Az utcanév kérdéssel kapcsolatban az is kí­vánatos, hogy városaink a városiasodás növeke­désével párhuzamosan gyorsan szaporodó új ut­cák névadását helyesen oldják meg. Újonnan alakult szocialista városaink helyesen alkalmaz­ták az utcák elnevezésének szempontjait. Példa erre Dunaújváros, amelynek utcanévjegyzéké­ben a múlt nagy íróinak, költőinek, művészei­nek, tudósainak nevén kívül megtaláljuk a ma és a közelmúlt értékeit is és nem hiányzanak be­lőle a helyi jelleget és adottságokat kifejezők sem. így pl.: Asztalos János, Beloiannisz, Dimit-

Next

/
Oldalképek
Tartalom