Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)
V. Városképek és városalaprajzok
mond és Mátyás palotáinak. A vár nyugati oldalán, a díszkertek helyén török mecset állt. A negyedik kapunál áll még Szent György szobra, de a templom török mecset lett. Ugyanez lett a sorsa a Szentháromság templomának is. Boldogasszony egyházát lóistállóvá alakították. A külváros házai igen silányak. Nagyobbrészt szalmával és zsindellyel fedve. A pompás meleg fürdőket Musztafa pasa újíttatta meg. A margitszigeti Duna-ágban 30 török malom dolgozik. A túlsó parton fekvő Pest város erődítése elég gyenge: rozoga falakkal, egyes helyeken tornyokkal és félkörű bástyával. Érd, Ercsi, Adony, Dunapentele típusai a csekély ellenálló képességű, „silány” palánknak. Dunaföldvár palánkja és mezővárosa a hegyoldalon épült. A palánk lakói törökök. A falun és városban törökök, magyarok, rácok és cigányok vegyesen laknak. Paks inkább falu, mint mezőváros. Tolna elég silány mezőváros. Egy száraz árok veszi körül. Falai kőből, fából és sárból valók. Szekszárd és Bátaszék elég silány palánkok a Dunához közel. A járó-kelő léptennyomon a rombadőlt templomok és elpusztult épületek maradványaiba ütközik. Baranyavár atöbbi palánkhoz hasonló módon épült. Szűk és silány sárfal övezi, csupa török lakja. Eszék, Zimony, Nándorfehérvár és Temesvárról is bő leírást ad. Temesvár alkotó részei: a vár, a város és a külvárosok. A vár öreg, négy-51. Eger 1617-ben (Haufnagel metszete) 135