Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)
V. Az uj növény- és állatfajták dijazása a fajtaminősitési és a szabadalmi szabályok szerint
A fajtahasználati dij alapja- a vetőmagvak esetében a nagykereskedelmi ár, /a termékértékesitési szerződésben - egy-egy növényfajnál biztosított kedvezményes vetőmagár pl. fűszerpaprika, cukorrépa, nem tekinthető nagykereskedelmi árnak, ilyen esetben a tényleges tisztitótelepi árat kell figyelembe venni a fajtahasználati dij alapjaként/;- szaporitóanyag esetében pedig az eladási ár - függetlenül az értékesítés irányától - mivel a szaporitóanyag előállítója maga a forgalmazó. A fajtahasználati dijat a forgalomba hozott nemesitett vetőmag után kell fizetni. A szőlő- és gyümölcsfajták után, valamint az erdészeti növények szaporitóanyaga esetében a saját felhasználású ültetvény, illetőleg ültetési anyagok után is kell fajtahasználati dijat fizetni. A fajtahasználati dij a szerződés lényeges tartalmi' eleme. Ezért a fajta hasznosítására vonatkozó szerződés nem jön létre, és a megrendelő a fajta felhasználására nem jogosult, ha a felek a fajtahasználati dijban nem állapodnak meg. A fajta jogellenes felhasználása esetén a fajta bejelentője kártérítési igényt érvényesíthet. A fajtahasználati dij összegéről, fizetési módjáról és idejéről továbbá az elszámolásáról a fajta bejelentőjé- 1 nek a forgalmazóval, vagy amennyiben közvetlenül a felhasználónak értékesít a fajta felhasználójával a vetőmag /szaporitóanyag/ forgalomba hozatalára megkötött szerződésben a vételárral együtt kell megállapodnia. A fajtahasználati dij mértékét a rendelet melléklete alapján kell meghatározni. A szerződő felek a szerződésben 84
