Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)
IV. Az uj növényfajták megkülönböztethetőségének, egyneműségének és állandóságának vizsgálati irányelvei és módszerei
Minőségi tulajdonságok Az igazi minőségi tulajdonságok esetében a különbség két fajta között világosnak tekinthető, ha az illető bélyegek kifejeződése két különböző feltételezési fokozatot /értéket/ képvisel. Pl. egy uj buzafajta portokjai antociánosan szineződöttek /!/, a hasonló fajta portokjai szintelenek / 9 /. Mért mennyiségi tulajdonságok Amikor a különbség mért tulajdonságokban jelentkezik, világosnak tekinthető, ha a hiba előfordulási valószinüsége 1%, pl. a legkisebb szignifikáns differencia-számitás alapján. A különbségek következetesek, ha ugyanazon előjellel két egymást követő, vagy háromból két évjáratban előfordulnak . Ha pl. az uj fajta és a hozzá legnagyobb mértékben hasonló fajta egymástól érésidőben különbözik, akkor a két fajtát hasonlítjuk össze /páros összehasonlitás/ úgy, hogy felvételezzük az érésig eltelt napok számát vizsgálati helyenként, ismétlésenként és évenként, ezt követően variancia analízissel, LSD 0,01 szinten megállapítjuk azt, hogy a két fajta között az érésig eltelt napok számában, vagyis az érési időben van-e megbízható különbség. Két fajta közötti különség megbízható biometriai elbírálása vonatkozásában legújabb fejlemény az un. "over-years analysis" bevezetése a füfajoknál és kipróbálása az idegentermékenyülő növényeknél. A módszert a NÖMI is alkalmazza . 65 á
