Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)
III. Az uj növényfajták szabadalmi oltalma Magyarországon
A szabadalmazott növényfajta szaporítóanyagát csak a szabadalmas engedélyével szabad olyan országba számtani, ahol a növényfajta nem áll az e törvénnyel megállapított oltalomhoz hasonló oltalom alatt. A jogszabály világosan meghatározza a növényfajtákra adott szabadalom hatályát, jogi tartalmát. Ez lényegileg "magvédelmet" jelent, vagyis a szaporitóanyag - ilyenként való - forgalmazására nyújt kizárólagos jogot. Szaporítóanyagnak kell tekinteni a szaporításra alkalmas egész növényt, magot vagy más növényrészt. A növényfajta oltalma nem terjed ki a növény mezőgazdasági termesztésére és forgalombahozására. A növényfajtát a szabadalmi jogosult hozzájárulása nélkül fel lehet használni további fajták előállítására. Abban az esetben viszont, ha egy másik fajta üzletszerű elő állításához a fajta ismételt felhasználása szükséges, a hoz zájárulást ki kell kérni. A növényfajtát vagy annak részeit - amint említettük nem szaporítási célra Üzletszerűen árusítani lehet. A rendszerint nem szaporítási célra Üzletszerűen árusított dísznövényeket vagy annak részeit azonban nem lehet Üzletszerűen dísznövények vagy vágott virágok termesztése céljából szaporítóanyagként használni. Külön fokozott oltalmat biztosit a jogszabály azzal, hogy korlátozza a szabadalmazott növényfajta szaporítóanyagának kiszállítását olyan országba, ahol a növényfajta nem áll a szabadalmi oltalomhoz hasonló oltalom alatt. A szabadalmi oltalom alatt álló állami minősitésban részesített fajtát - a 6001/1985. /MÉM.É.17./ MÉM sz. elvi állásfoglalás 12. pontja szerint - vagy szabadalmi licenciaszerződéssel licenciadij ellenében lehet belföldön 47
