Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)
III. Az uj növényfajták szabadalmi oltalma Magyarországon
A szabadalmi oltalom keletkezése szempontjából három lényeges időpont különböztethető meg: a bejelentés napja, a közzététel napja és a szabadalom megadásának napja. A bejelentés ténye önmagában még nem ad szabadalmi oltalmat, de a jövőbeli szabadalmi oltalom szempontjából lényeges a jogi hatása. /Pl. a bejelentési elsőbbség és első bejelentés esetén a külföldön érvényesíthető uniós elsőbbség napját - a bejelentés további sorsától függetlenül - ez határozza meg, más nem kaphat ugyanerre a találmányra jogi oltalmat, megindul a szabadalmi eljárás./ Szabadalmi oltalom csak a bejelentés közzétételével keletkezik a bejelentés napjára visszaható hatállyal, de még ideiglenes jelleggel, a szabadalom megadásával az oltalom véglegessé /20 év/ válik. 4/ A szabadalmi oltalom alapján a szabadalom jogosultjának az általános szabályok szerint kizárólagos joga van arra, hogy a találmányt hasznosítsa, illetve hasznosításra másnak engedélyt /licenciát/ adjon. A kizárólagos hasznositási jog kiterjed a találmány tárgyának a gazdasági tevékenység körében való rendszeres előállítására és használatára, továbbá annak forgalombahozatalára. A szabadalmas haszna vagy az általa a találmány szerint kizárólagosan gyártott termék árában érvényesíthető többletnyereségben vagy a másnak adott licencia fejében fizetett díjazásban, illetve a szabadalom eladása esetén a vételárban jelentkezhet. A találmány hasznosításának a szabadalom birtokában is vannak meghatározott anyagi-technikai és jogi feltételei. Azok a jogosultak, akik rendelkeznek a szabadalmazott találmány hasznosításához szükséges gépekkel, felszerelésekkel, engedélyekkel /pl. állami vállalatok, szövetkezetek, kis-43
