Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)

III. Az uj növényfajták szabadalmi oltalma Magyarországon

Az első magyar szabadalmi törvény, az 1985. évi XXXVII. törvény - a kor szabadalmi jogi gondolkodásával összhangban - az ipari találmányokra volt "modellezve", az uj növényfajták tekintetében természetszerűleg semmiféle rendelkezést nem tartalmazott.

Az uj növényfajtákra vonatkozó speciális rendelkezések először - a 60-as évek végén, a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény jelentek meg, amely külön fejezetben - mintegy a szabadalmi jog "mutánsaként" - szabályozta az uj növényfajták jogi oltalmával összefüggő kérdéseket. Meg kell azonban jegyezni, hogy a szabadalmi joggyakorlat már ezt megelőzően hajlott arra, hogy az uj növényfajtákat az ipari találmányokhoz hasonlóan szabadalmi védelemben részesítse.

Az uj növényfajták jogi védelmére vonatkozó rendelkezések továbbfejlesztését az 1983. évi 5.sz. törvényerejű rendelet végezte el, összhangban az e téren érvényesülő univerzális nemzetközi egyezménnyel, amelyhez Magyarország is csatlakozott.

A növényfajtákra vonatkozó, Magyarországon hatályos szabályozást az alábbiakban ismertetjük röviden megvilágítva azok háttérszabályait is. Minden olyan vonatkozásban ugyanis, amelyben nincsenek a növényfajtákra eltérő,speciális szabályok,- az általános szabadalomjogi rendelkezések érvényesülnek .

1/ A szabadalmazható növényfajtákra a törvény a műszaki-ipari jellegű találmányoktól eltérő szabályokat tartalmaz .

lálmányok oltalmára vonatkozó szabályozás elfogadását.

30