Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)

II. Az uj növényfajták jogi oltalmának kialakulása nemzeti és nemzetközi szinten

Az Egyezményhez történt csatlakozással történelmi fordulóponthoz érkezett a magyar növénynemesités jogi oltalmi rendszerének fejlődése. Az Egyezmény keretében jobb lehetőség nyilik a magyar nemesitési eredmények külföldi oltalmára és ezen keresztül külföldi értékesítésére. Ez jelentős szerepet játszhat a magyar mezőgazdaság exportszerkezetének alakításában, előnyösen befolyásolhatja a vetőmagexport összetételét és volumenét.

Másrészről viszont az Egyezmény keretében előnyösebb lehetőségek nyilnak számunkra a külföldi fajták hasznosításához, előnyös kooperációs és licenckapcsolatok kialakításához. Az Egyezmény által biztosított garanciák vonzóvá tették a külföldi nemesitők számára a Magyarországon történő bejelentést, megnyerték bizalmukat a magyar fajtanemesitőkkel való együttműködéshez. Ez lehetővé teszi a fajta — keresletnek a hazainál szélesebb növénynemesitői bázison való kielégítését, amely azért is fontos, mivel a magyar mezőgazdaság fajtaigénye nagyobb a hazai növénynemesités kibocsátó kapacitásánál.

Az Egyezmény előnyös keretet teremt számunkra ahhoz is, hogy a fajtavizsgálat módszereinek fejlesztése céljából kooperációs kapcsolatokat alakítsunk ki az egyes tagországok illetékes szerveivel és hasznosítsuk haladó tapasztalataikat, valamint merítsünk abból a gazdag szakmai kincsestárból, amelyet az UPOV Irodájának módszertani anyagai és információi jelentenek.

Az Egyezményhez való csatlakozással egy olyan országcsoport, egy sajátos nemzetközi közösség tagjaivá váltunk, amely a világon élenjár a növénynemesitők jogainak biztosításában, ennek állandó fejlesztésében.

27