Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)

VI. A biotechnológiai találmányok oltalma

Az újabb statisztikai adatok tükrében /A felzárkózás társadalmi energiái, Siker, XXXVIII. 1986/2, Tábori A./ úgy tűnik, hogy átlagos műszaki-gazdasági fejlettsége alapján hazánk jelenleg az európai közép-mezőny alsó harmadában foglal helyet, egyes területeken azonban - amilyen pl. az elektronika és a biotechnológia - közelebb áll a mezőny felső harmadához. Mint a KSH elnöke az idézett interjúban hangsúlyozta: a biotechnológia területén "éppen az a szellemi háttér, a manapság oly gyakran emlegetett emberi tényező áll rendelkezésünkre, amelyre alapozhatunk; kutatóink ismerik a tudományos csúcsteljesítményeket és bizonyos kutatási területeken olyasmivel foglalkoznak, mint a jóval előttünk járó országok szakértői".

A jogi szabályozás - az ezen a területen az innovációs láncban érdekelt körök /amilyen elsősorban a mezőgazdaság és a gyógyszeripar/ igényeivel összhangban történő - továbbfejlesztése meghatározott szerepet játszhat a műszaki-gazdasági fejlődés élvonalától való hazai elmaradás fokozódásának csökkentésében és megállításában.

115