Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)
VI. A biotechnológiai találmányok oltalma
Szt./ 1-5. §-ában, illetőleg 67. és 71. §-ában meghatározott szabadalmazhatósági követelmények kielégítésére a tág értelemben vett biotechnológia eredményei alkalmasnak látszanak. Kevésbé egyértelmű viszont a kép, ha a szabadalmi oltalomnak az Szt. 6. § /1/ bekezdés a/ pontja szerinti másik feltételét, a .6. § /3/ bekezdése szerinti minősítést vizsgálj uk. A 6. § /3/ bekezdés a/ pontja felsorolja a szabadalmi oltalom köréből kizárt találmányok tárgyait, miméilett az ezek előállítására szolgáló eljárásokról megállapítja, hogy szabadalmazhatok. Ugyanakkor viszont megemlit bizonyos kivételeket, ezért felvetődik a kérdés: Nyilik-e lehetőség a biotechnológiai eredmények azon kivételek körében való elbírálására, amelyeket az Szt. 6. § /3/ bekezdés a/ pontja meghatároz? A biotechnológiai eredmények egy csoportjának kivételként való elbírálását - azaz növényi és állati sejtek tenyészetei esetében a termékoltalom meg nem engedett volta alapján való kizárás feloldását - az Szt. 6. § /3/ bekezdés a/ pontja tulajdonképpen biztosítja, amennyiben nem utasitja el kifejezetten a különleges /pl. genetikai manipuláció tárgyát képező/ sejt-tenyészetekből előállitottt növény- vagy állatfajta, mint olyan, szabadalmi oltalomban való részesítését. A sejt-tenyészetre ily módon elérhető oltalom eléggé áttételesnek mondható/ azt jelenti ugyanis, hogy a kiindulási anyagot végtermék alakjában oltalmazzuk/, de mégis valamiféle lehetőséget biztosit az emlitett sejtek és szubcelluláris elemeik per se találmányként való elbírálására. A növényi genetic engineering eredményei közül tehát az uj növényfajtákra /amelyek összefoglalóan azzal 111
