Lazányi János (szerk.): Teichmann Vilmos élete és munkássága (Nyíregyháza, 1998)

Előszó

Teichmann Vilmos élete és munkássága

3

ELŐSZÓ

Teichmann Vilmos, az első magyar növénynemesítő generáció az “aranycsapat” kiemelkedő képviselője 1898-ban a csehországi Usti nad Laben-ben született. A gyakorlati növénynemesítést megalapozó genetikai ismeretét Bécsben a Hochschule für Bodenkultur-on, Erich Tschermak von Seysenegg professzor mellett sajátította el. Az 0 bíztatására kezdett növénynemesítéssel foglalkozni. így került Tomyospálcára az Eszenyi uradalomba, ahol nemesítéssel és vetőburgonyatermesztéssel bízták meg. A kezdeti lépések megtételénél Schwarzbach és Grábner Emil nyújtott segítséget.

Nevéhez fűződik a hazai burgonyanemesítés megalapozása és felvirágoztatása. Olyan híres burgonya fajtákat állított elő, mint a Gülbaba, Aranyalma, Kisvárdai rózsa. Ugyancsak az O nevéhez fűződik a később róla elnevezett Kisvárdai Teichmann Telep megalapítása is. Bár a burgonya volt számára a legfontosabb növény, korán felismerve a tájtermesztés adta lehetőséget, jelentős eredményeket ért el a rozs-, lucerna-, csillagfürt-, szöszösbükköny és a napraforgó-nemesítés terén. Kezdeményezője és elindítója volt a hazai fehérvirágú édes csillagfürt nemesítésének is.

A Petkus rozsból szelektált minősített rozs fajtája felváltotta a Nyíri tájfajtát, és szolgált számos hazai nemesítést’ rozs fajta kiindulási anyagául. Nevéhez fűződik a Kisvárdai szöszösbükköny nemesítése is, amely Hungvillosa néven Németországban is fajtalistára került. Az általa nemesített Kisvárdai csíkos napraforgó fajtát jelenleg is széles körben termesztik a tájkörzetben. A nevét viselő kisvárdai telep dolgozói - és velük együtt az egész magyar növénynemesítő társadalom — széles ívű alkotó tevékenységét nagyra becsülve, emlékét mély tisztelettel és kegyelettel őrzik.

Kumik Ernő akadémikus