Lazányi János (szerk.): Teichmann Vilmos élete és munkássága (Nyíregyháza, 1998)
Teichmann Vilmos a kortársak szemével
Teichmann Vilmos élete és munkássága 207 A rozsnemesítésben a Petkusi fajtát használta fel, és a jól termékenyülő, szárazságtűrő vonalakat vitte tovább. A szelekció eredményeként a Tomyospálcán, később Kisvárdán nemesített rozs jó termékenyülése és bő termőképessége miatt felváltotta a hagyományos tájfajtákat. A csillagfürt-nemesítés 1943-ban Kisvárdán vette kezdetét, és akkor egész télen át főztük a csillagfürtöt, hogy több ezer növényt átvizsgálva megtaláljuk azt a hatot, amely nem tartalmazott alkaloidát. Ott voltam a lucerna fajta születésénél is, hiszen a Kisvárdai lucerna egyik törzsét a Zsidó Temető dombján találtuk meg dr. Boros Adám botanikussal. A másik törzset a Tisza árterületén gyütöttük be, míg a harmadik törzs Kolozsvárról került Kisvárdára, és szárazságtűrő képességével tűnt ki. Teichmann Vilmos életét az egyszerűség, szakmaszeretet jellemezte. Legnagyobb eredményét igen szerény körülmények között érte el odaadó, áldozatkész munkájának köszönhetően. Büszke vagyok arra, hogy fiatal koromban mellette dolgozhattam, és köszönöm, hogy ezzel a néhány gondolattal segíthettem a visszaemlékezők munkáját. Bocz Ernő, professzor: Még Erdélyben dolgoztam a Gyergyószentmiklósi Téli Gazdasági Iskolánál, amikor először ismerkedtem meg a Gülbaba burgonyát, amely osztatlan elismerést váltott ki a gazdakörökben anélkül, hogy tudták volna, hogy honnan származik, ki a nemesítője. A fajtáról szóló elismerő nyilatkozatok a nemesítő Teichmann Vilmos jó hírnevét öregbítették sok esetben anélkül, hogy tudták volna kiről van szó, hol tevékenykedik. Az erdélyi gazdák csak munkáján, az általa nemesített fajtákon keresztül ismerték és becsülték Őt. A háború alatt Keszthelyen telepedtem le, ott fejeztem be egyetemi tanulmányaimat, és ott helyezkedtem el. Az egyetemi évek alatt a Növénytermesztési Tanszéken dolgoztam. Mint tanszéki demonstrátor, a kísérleti téren feküdtem és keltem, irányítottam az ott folyó munkákat. Én voltam a legfiatalabb munkatárs, hiszen Láng Géza abban az időben már egyetemi adjunktus volt. így történhetett meg, hogy megbízást kaptam a Németh Béla-féle hipervegetatív vetőgumó használati értékének meghatározására. t
