Lazányi János (szerk.): Teichmann Vilmos élete és munkássága (Nyíregyháza, 1998)
Teichmann Vilmos élete
Teichmann Vilmos élete és munkássága 15 felelősségteljes munkakört maradéktalanul ellátni, munkafegyelmet tartani? Elmélyült kutatómunkát végezni?” Munkája sokszor szenvedett törést, de sohasem adta fel a harcot, szerette Magyarországot, szerette Szabolcs megyét és homokját. „Egy új burgonya fajta kincs a nemzet számára. Nemzetgazdasági értéke talán milliókban, néha tízmilliókban fejezhető ki. Ezt tudjuk. És ha tudjuk, akkor mindnyájunknak elsőrendű feladata, hogy az ilyen értékek létrehozását, a nemesitől és a kapcsolatos egyéb kutató munka zavartalan folytatását, növelését teljes erővel segítsük!” (Kocsis Ferenc) Végre elérkezett az az idő is, amikor az intrikusok eltávoztak, az élet normalizálódott, és teljes erővel a burgonya és egyéb növények - nemesítési problémái felé lehetett fordulni. Hiszen a II. világháborút követően a burgonyanemesítés katasztrofális helyzetbe került. A nemesítési alapanyag nagy része elpusztult, a termesztésben lévő fajták nagymértékben leromlottak. De a burgonyanemesítés újjászerveződött, és az első eredmények az 1950-es években mutatkoztak, és az Ö nevéhez fűződtek. Meggyőződéssel vallotta: „Az nem lehet végleges megoldás, hogy külföldről hozzunk vetőgumót. Ránk, nemesítőkre vár az a feladat, hogy a régen bevált fajtákat felújítsuk és új, termőképesebb, a betegségekkel szemben ellenállóbb fajtákat nemesítsünk.” Megindult a telep fejlesztése mind anyagi, mind személyi téren. Az állam hathatós támogatást nyújt: új gazdasági épületek, üvegház, laboratórium épült a telepen. A személyi létszám is emelkedett, asszisztenseket, tudományos kutatókat helyeztek a telepre. 1949-ben Lázár Vilmos elnöklete alatt megalakul a Növénytermesztési Tanács, és a tanács tagjává választják. A Magyar Tudományos Akadémia Növénynemesítő Bizottsága is felveszi sorai közé, a burgonyatermesztési osztály munkáját irányítja. Az üléseket Budapesten tartják. Ülés, ülést követett. Sokszor érdektelen, semmitmondó értekezleteken kell megjelennie, a legfontosabb nemesítői munkák kellős közepén. Úgy érezte a munka, a kísérletek, az eredmények sínylik meg a távollétét. Szerencsére voltak megbízható, tehetséges munkatársai, akik távollétében lelkiismeretesen helytálltak, irányították a munkákat. „Kincsei szellemiek voltak, anyagiakkal mindig vékonyan rendelkezett.” Azaz szegény volt, semmije nem volt, legkevésbé i
