Lazányi János (szerk.): Teichmann Vilmos élete és munkássága (Nyíregyháza, 1998)
A nemesítői hagyományok ápolása
Teichmann Vilmos élete és munkássága 176 nyomás mellett. Nem a fajták voltak rosszak, a mi erőnkből nem tellett többre. Ahogyan a saját fajtáink fenntartása és szaporítása fokozatosan megszűnt, a telepen átálltunk külföldi, főként holland fajták és fajtajelöltek vizsgálatára. 1975-től erre a Vetőmagtermeltető Vállat, a telep új gazdája is igényt tartott. Széleskörűen értékeltük a fajták fontosabb termesztési és értékmérő tulajdonságait, és azokról a holland fajtatulajdonosokat is tájékoztattuk. Ennek a munkának egy érdekes epizódja volt, amikor 1977-ben a holland nemesítők népes csoportja szemlézte meg fajtáit a kisvárdai telepen. Köztük volt az Agrico cég VK 68-448 számú fajtajelöltje is, amiből pár év múlva a magyar termelők által is kedvelt Kondor fajta lett. A telepen folyó burgonya agrotechnikai kutatások kiemelkedően eredményes területe volt ebben az időszakban a tárolás. Élettani kísérletek és gyakorlati megvalósítások kapcsolódtak össze szorosan ezekben a termelő üzemekre is kiterjedő kísérletekben. Annak idején Teichmann Vilmos hiába igényelte korszerű tárolóház megépítését Kisvárdán, erre anyagiak hiányában soha nem került sor. De most saját erőből sikerült kifejleszteni és megépíteni egy olyan egyszerű, szellőztetett halmos tároló típust, amiből “Kisvárdai” jelzővel számos épült a szaporító gazdaságokban. A szaktanácsadáson keresztül ekkor egy időre ismét széles körben gyakorlati értékké vált a telepi kutató munka eredménye. Rozsnemesítés A búza mellett a rozs a legfontosabb kenyér-gabona növény. Jelentősége különösen az ország kedvezőtlen adottságú homoktalajain nagy, ahol a vetésterülete eléri, alkalmanként meghaladja az őszi búzáét. Magyarországon a legjobb minőségű rozsot a Nyírségben termesztik. Vetésterülete az utóbbi időben világviszonylatban és hazánkban is csökkent, mert az alacsony humusztartalmú területeken is igyekszenek a rozsot a termőképesebb őszi búzával felváltani. Termesztését csak a csekély termőrétegü, alacsony humusztartalmú, sülevényes homoktalajon nem adták fel. A közgazdasági szabályzók változásával, a környezet károsítása nélkül fenntartható talajhasználat módszerének
