Lazányi János (szerk.): Teichmann Vilmos élete és munkássága (Nyíregyháza, 1998)
A nemesítői hagyományok ápolása
Teichmann Vilmos élete és munkássága 161 szakember töltötte gyakornoki éveit a telepen, és kapott indíttatást a további pályájához. Az 1960-as években a fiatalok fokozatosan átvették a munkát Teichmann Vilmostól, akit mindenki tanárának tekintett. Az eredményekről szakcikkek sokasága számolt be. A Kisvárdai Állami Növénynemesítő Telep megalapítását követően számos átszervezést ért meg. 1951-től mint Kísérleti Gazdaság, a Kállósemjéni és a Nagykállói Szaporító Gazdaságok központja. 1955-ben a nagykállói székhelyű Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet osztálya lett. Az intézet feladatát, mint tájintézet látta el. Feladatkörébe tartozott a homoktalajon termesztett szántóföldi növények: rozs, burgonya, lucerna, csillagfürt, napraforgó nemesítése, fajtafenntartása, elit vetőmagszaporítása és a növények agrotechnikájának kidolgozása. A Kísérleti Intézetet 1969-ben átszervezték, és létrehozták a Nyírségi Agrotechnikai Kutató Intézetet. Az átszervezés során az intézet feladata lecsökkent, részfeladat-megoldó jelleget öltött, és az agrotechnikai kutatásokon túl a burgonya és napraforgó nemesítésére, termesztéstechnológiájának fejlesztésére korlátozódott. A belső átszervezések közül a Kisvárdai Osztály számára az volt a legjelentősebb, amikor a burgonya- és napraforgónemesítést a Nyírségi Mezőgazdasági Kutató Intézet új központi telepére vitték át. A megmaradó növények (lucerna, rozs, szöszösbükköny) nemesítése és fajtafenntartása, a burgonyatermesztési kutatások azonban továbbra is bőségesen ellátták munkával a telepen dolgozókat. Az 1970-től induló országos célprogram kutatások keretén belül a telep csak bedolgozó szerepet kapott, és a korábbiakkal azonos munkabér kerettel gazdálkodott. Fejlesztési lehetőségeit teljes mértékben elveszítette. A kisvárdai telepen növekvő hangsúlyt kapott a rozs és a homoki lucerna nemesítése, melynek eredményeként a kisvárdai fajták megjelentek a köztermesztésben. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem által irányított burgonya kutatáson belül a kisvárdai telep az agrotechnikai kutatásokért volt felelős, és a burgonyatermelés, tárolás területén ért el jelentős sikereket. A vidéki városok kísérleti telepén azonban nagyon be kellett osztani a pénzt, hogy fejlesztésre is jusson, de a várva-várt burgonyatároló sohasem, épült meg.
