Lazányi János (szerk.): Teichmann Vilmos élete és munkássága (Nyíregyháza, 1998)
A Kisvárdai burgonyanemesítő és Vetőburgonya-szaporító Osztályának 1955. évi jelentése
Teichmann Vilmos élete és munkássága 146 sikerült zöldtrágya főnövény (alászántva) bőségesen ellátta a talajt könnyen felvehető tápanyagokkal. 8. táblázat: A műtrágyázási kísérlet termésadatai (standard műtrágyázatlan parcella) Kezelés neve Standardhoz viszonyított M Termés tömeg (%) % q/kh. N 103 7,2 22,2 K 92 3,7 19,9 P 96 5,9 20,4 NK 100 3,1 21,6 NP 109 5,2 23,6 NPK 106 7,4 22,9 3. Vetésmélységi kísérlet A 9. táblázatból látjuk, hogy a különböző mélységű vetések között alig van különbség. 9. táblázat: A vetésmélységi kísérlet termésadatai Vetésmélység Tömeg százalék M% q/kh 1 súllyal terhelt kb. 4 cm 100 26,7 2 súllyal terhelt kb. 7 cm 99 2,3 26,2 súly nélkül kb. 2 cm 104 5,1 27,0 Összefoglalás: 1. Szakaszos vetési kísérlet (vetőmagmennyiséggel kombinálva) 2 évi eredményei alapján kimondható, hogy általában a Szabolcs-Szatmár megyei homoktalajokon a ‘Kisvárdai P' rozs legmegfelelőbb vetésideje szeptember közepétől szeptember végéig tart. Az október közepéig elvetett vetésnél 20-30 százalék, az október végéig elvetett vetésnél pedig 50 százalékon felüli terméskiesés lehetséges a szeptember végéig elvetett vetéshez képest. A vetőmagmennyiség egy bizonyos határon, 60-90 kg-on belül sokkal kisebb hatással van a termésnagyságra, mint a vetési időszak. Ez a rozs vetéssürűség kiegyenlítőképességével magyarázható. A két év átlagában a 80-90 kg vetőmagmennyiségek csak alig 2-3
