Lazányi János (szerk.): Teichmann Vilmos élete és munkássága (Nyíregyháza, 1998)

A Kisvárdai burgonyanemesítő és Vetőburgonya-szaporító Osztályának 1955. évi jelentése

Teichmann Vilmos élete és munkássága

143

1. Szakaszos vetési kísérlet (különböző magmennyiséggel)

A 4. táblázat adataiból a kővetkezőket láthatjuk: a vetőmagmennyiségek között a feltüntetett tulajdonságokra nézve nincs különbség. A vetésidők között fennálló fejlődésbeli különbségek a keléstől kezdve a virágzásig mind jobban kiegyenlítődnek olyannyira, hogy éréskor az egyes vetésidők között már csak 1 nap különbség észlelhető.

4. táblázat: Szakaszos vetési kísérlet fejlődési adatai

Vetésidő

Kelésidő

Bokrosódás

Szárbaindulás

Kalászhányás

Virágzás

Viaszérés

IX.23.

X.2.

X.22.

IV.4.

V.8.

V.27.

VII. 6.

X.8.

X.20.

XI.5.

IV. 6.

V.12.

V.29.

VII.7.

X.23.

XI. 7.

XII. 10.

IV.20.

V.16.

V.31.

\TI.8.

5. táblázat: Szakaszos vetési kísérlet terméskialakító tényezőinek adatai

(Nővényenkénti feldolgozásban)

Vetés-Bokrosodás

Növényenkénti

idő

kg/ha

őszi

tavaszi

Hajtás

kalász

Ems (g)

60

3,42

4,99

2,02

1,87

32,45

IX.23.

75

3,16

4.22

1.87

1,54

29.30

90

2.94

3,72

1,45

1,20

29,15

60

2,53

3,57

1,60

1,54

33,92

X.8.

75

2.15

3,44

1.50

1,36

32,67

90

1,93

3,42

1,35

1.22

31,45

60

1,08

1,71

0,84

0,75

34,88

X.23.

75

1,11

1,71

0,84

0,75

34,65

90

1,14

1,44

0,82

0,70

33,70

A fenti adatokat 4 sorozat átlagából nyertük. Egy próbaparcella 2.5 m~ nagyságú. Az 5. táblázatból kitűnik, hogy a növényenkénti bokrosodás (öszi-tavaszi), a növényenkénti szárba indult szárak, valamint a növényenkénti kalászszám a IX. 23.-í vetésnél a legnagyobb, a X. 8.-i vetésnél kisebb, és a X. 23.-i vetésnél a legkisebb.