Lazányi János (szerk.): Teichmann Vilmos élete és munkássága (Nyíregyháza, 1998)
A Kisvárdai burgonyanemesítő és Vetőburgonya-szaporító Osztályának 1955. évi jelentése
Teichmann Vilmos élete és munkássága 127 Burgonyabogár ellenálló fajták nemesítése A téma felvetésének indoklása: A burgonyabogár hazánkban évről-évre terjedő irányzatot mutat, és 1955 évi fellépése minden eddigi méretet felülmúlt. A szomszédos országok erős - köztük Ausztria teljes - fertőzöttsége arra mutat, hogy a bogár terjedését megakadályozni nem tudjuk, állandó kártevőként kell számolnunk vele. Ez a nagy költséggel járó kémiai védekezési eljárások állandósulását jelenti. Mivel a vadburgonya fajok között már 1930-ban ellenálló típusokat találtak (Franciaország), 1953-tól kezdve pedig mi is jelentős vadburgonya anyaggal rendelkezünk, megindítottuk a vizsgálatokat azzal a célzattal, hogy ellenálló típusok kiválogatásával és nemesítésbe vonásával teljes vagy részleges rezisztenciát érjünk el. Ilyen fajta előállítása esetén a kémiai védekezési költségeket megtakaríthatjuk, és a bogár okozta károkat megszüntethetjük, illetve mérsékelhetjük. A kérdés állásának rövid áttekintése: Erre vonatkozólag 1954 évi jelentésünk 46. oldalán részletes áttekintést nyújtottunk. Ismétlések elkerülése céljából itt azt nem ismertetjük újból. Ez évi munkánk arra irányult, hogy a Solanum demissum formakörén belüli származékokat kultúr fajtákkal keresztezzük. Kísérleti munkák: Keresztezéseket végeztünk az eddigi vizsgálatok során ellenállónak talált Solanum demissum formakörön belüli klónokkal és származéksorokkal. Összefoglalás: Az 1953—54 évi rezisztencia vizsgálatok során burgonyabogár ellenállónak talált Solanum demissum származékokat ez évben kultúr fajtákkal kereszteztük. A sikeres keresztezésekből mintegy 10.000 hibrid felneveléséhez elegendő magot nyertünk. A hibridek a további nemesítés és rezisztencia vizsgálatok értékes kiinduló anyagát képezik. Stólóképződési kísérlet A kísérleti cél az volt, hogy megvizsgáljuk, vajon a mélyebbre ültetett burgonya a sekélyebben ültetetthez viszonyítva több stólót és gumót fejleszt-e? Erre a célra két kísérletet állítottunk be homoktalajon. Az elsőt 3x20 tő kiértékelt parcellanagysággal,
