Lazányi János (szerk.): Teichmann Vilmos élete és munkássága (Nyíregyháza, 1998)

A Kisvárdai burgonyanemesítő és Vetőburgonya-szaporító Osztályának 1955. évi jelentése

Teichmann Vilmos élete és munkássága

118

megfigyelések alapján. Laboratóriumi vizsgálatok hiányában a fajták szántóföldi viselkedésére vonatkozóan a fitoftórára hajlamosító 1954 és 1955 év alapján rendkívül értékes képet kapunk.

Üvegházi fitoftórás lombfertőzési kísérlet

Sikerrel próbáltuk ki az üvegházi fitoftórás lombfertőzést. A kórokozót burgonyaszeleten fenn lehet tartani, s az innen kapott spóraszuszpenziót használjuk fel lombfertőzésre. Hajtatott csírás burgonyagumókat ültettünk el, két különálló fertőző-fülke asztalára október 7-én. Üvegházunkat csak ősszel és télen tudjuk fitoftórás fertőzésre felhasználni, mivel csak ekkor tudunk a gomba számára optimálisan alacsony hőmérsékletet biztosítani.

4/c. táblázat: Üvegházi fitoftórás lombfertőzési kísérlet számadatai

Fajta/

Összes

Egészsé-Elpusz-Levélen

Levél -Levélmahajtás

ges

tűit

fertőzött

nyél

lemez

gönc

száma

hajtás

hajtás

hajtás

pusztulás

766/45

15

1

8

6

4

9

678/45

44

13

24

7

3

8

Margit

25

6

15

4

3

6

3521/49

34

3

24

7

2

6

495/45

15

2

10

3-8

551/49

17

5

9

3

1

6

502/45

15

2

11

2

4-249/45

23

5

17-1-Gülbaba

22

1

18

3

1

5

Ella

19-14

5

4

1

November 1-én először sikertelenül fertőztünk (nem tartottuk huzamosan párásán a fülkét), míg november 9-én sikerült a fertőzés. A szabadföldi fertőzéseknél elsősorban a leveleken jelennek meg foltok, míg üvegházban főként a fiatal csúcsi rész, maga a hajtástengely is elpusztult. A két kísérleti fülke fertőzöttségében szemmel látható különbség volt, a további kísérletek feladata lesz a legmegfelelőbb hőmérséklet és