Horváth Árpád - Pap János: Technikatörténet. 2. kiadás (Budapest, 1970)

Hangrögzités

EPILÓGUS Rövidrefogott jegyzetünkben a technikatörténetről és annak iro­dalmáról csupán futó pillantást tudtunk adni. Nehéz lenne elsorolni, niről nem buszéltünk. Nem szóltunk a kerékpárról, alig valamit a gépkocsiról és textiliparról, nagyon keveset a kémiai iparról, semmit az élelmiszeriparról, ügy gondoltuk azonban, hogy célszerűbb a tech­nikatörténet végtelenül nagy és hallatlanul szines világából néhány fontosabb fejezetet kiemelni és bemutatni, mintha egy nagy mozaikot éppen csak villanásnyi időre pillantanárk meg. a technikatörténet irodalma örvendetes módon növekszik. Magyar­nyelvű Irodalom is van, egyes részieteket bemutató magyar könyveket is találunk, de aki alaposan akar tájékozódni, nem nélkülözheti a külföl­di szakirodalmat. Külföldi évkönyvek, folyóiratok, könyvek tanulmányo­zása - rendszerint gazdag képanyaguk miatt- még akkor is tanulságos, ha a nyelvet nem bírjuk teljesen. Jegyzetünkben a középiskolai fizika és kémia anyagot általában ismertnek tételeztük fel. Teljesen elemi fogalmak megmagyarázásába nem kezdhettünk, sokszor tárgyaltunk fogalmakról, amelyeknek ismeretét fel kell tételezni. /Elektromágnesség stb./ Ugyanígy a középiskolai törté­nelem ismeretét is nagyjából ismertnek tételeztük fel, ezért nem tár­gyaltuk a történelem nagy korszakait. A technikatörténet objektiv tanulmányozásához a politikai gazda­ságtan ismerete is szükséges. Igen hasznos G.7. Őszipov:"Technika és társadalmi haladás" Bp. 1962. c. müvének tanulmányozása. Búcsúzóul, tekintsünk végig a nagy eposzon, a technikai fejlődés hosszn-hosszu időszakán! Hem kétséges, hogy az utolsó kétszáz esztendő a technikai fejlő­désben hallatlan méretű ugrást jelentett. Befejezésül idézzük Gustav Eichelberg svájci mérnök "Az ember és a technika" c. könyvéből a követ­kező fejezetet /G. Eichelberg: Der Mensch und die Technik, Zürich 1953/ A feltevések szerint az emberiség életkora hozzávetőlegesen 600 000 esztendőre tehető. Képzeljük el az emberiség által megtett utat 60 kilométeres távú marathoni futás formájában, amely valahonnan kiin­dulva egyik városunk központja, mint célpont felé tart. A 60 kilométeres táv nagy része rendkívül nehéz terepen - áthatol­­hatatlannak tűnő bozóton és őserdőkön keresztül - vezet, s erről a sza­kaszról semmit sem tudunk; csupán a táv legvégén, az 58-59 kilométer után találkozunk az ősi szerszámok mellett barlangrajzokkal, a kultúra 77

Next

/
Oldalképek
Tartalom