Horváth Árpád - Pap János: Technikatörténet. 2. kiadás (Budapest, 1970)

Hangrögzités

A FÉNYKÉPEZÉS ÉS A FILM 1939-b«n ünnepelték a fényképezés százéves jubileumát. Nen nagy idő a művelődéstörténetben, de kevés találmány futott be szédülete­sebb karriert, aint a fényképezés, majd később a film. Az életet ma már el sem tudnánk képzelni a fénykép és mozi, tv-film nélkül. A min­dennapi életben, tudományban, hadviselésben, a civilizáció minden te­rületén óriási jelentősége van a fényképezésnek és mozifilmnek. A fényképezés históriája A fényképezés történetét e jegyzet egyik szerzője, Horváth Árnád irta meg "Camera Qbscura" c. /Táncsics Kiadó, 1965/ könyvében. Ilagyar nyelven ez a legnagyobb összefoglaló munka, amely igen sok illusztrá­cióval, sok kultúrtörténeti érdekességgel mutatja be a tárgyat. Hem Írjuk le ezúttal a valódi fényképezés előtti próbálkozásokat, az ezüstnitráttal, a növényi levélzölddel, ezüstkloriddal és más vegy­szerekkel való kísérletezéseken, a régi sötétkamarákat, vetitőkészülé­keket. Fényhatások rögzítésére a fény kémiai hatását lehet felhasználni. Az ezüstsók ugyanis fény hatására elbomlanak és a színtelen ezüst­nitrát megfeketedik. Ezt tanulmányozta Johann Heinrich Schulze /1687- 1744/ és sikerült is árnyképet készítenie, de minthogy rögzíteni nem tudta, kísérleteit abbahagyta. A fényképezés első nagy úttörője a francia Nicéphore Niépce /I765-I8I3/. Ö a bitumen fényérzékenységét figyelte meg, és tulajdon­képpen a litográfiát akarta tökéletesiteni. Eljárása azonban - amint az hosszú időn át folytatott kísérletezése során bebizonyosodott, nem volt alkalmas továbbfejlesztésre. Kétségtelen, hogy a rögzített kép - tehát a fényképezés - feltalálójának öt kell tekintenünk. Hiépce L.J.M. Daguerre /1787-1851/ francia díszlettervezővel tár­sult. Daguerre találta fel a múzeumokban ma is bemutatott diorámát /festett háttért/ makett előtér, felhők stb. együttesen a valóság illúzióját keltik, Daguerre jódgőzökkel kezelt ezüstlemezre fényképezett, a képet higanygőzzel állandósította. így keletkezett a daguerreotip. Vájjon társadalmi szükség volt-e a fényképezés? Igen, az volt a legteljesebb mértékben. A gazdagok, nemesek megfestették arcképeiket. 6b

Next

/
Oldalképek
Tartalom