Horváth Árpád - Pap János: Technikatörténet. 2. kiadás (Budapest, 1970)
A távközlés
A TÁVKÖZLÉS A távíró Régi időkben leggyorsabban gyalog- 7agy lovasfutár vitte a hirt. Á star at honi győzelem hírét vivő futár több mint 42 km-t futott, síig Athénbe ért, életével fizetett a megerőltetésért. A Perzsa birodalomban épített utakon lovas hírvivő 36O kilométeres utat két nap alatt tett meg. Váltott lovakkal, jó lovasokkal ez meg is tehető. Állítólag erőshangu férfiak egymásnak kiáltva ugyancsak továbbították a híreket, 24 óra alatt 30 nap járóföldre tudtak hirt közölni. A görög és római birodalmakban ismerték az optikai táviró bizonyos egyszerű válfaját. Rövid híreket, megbeszélt jeleket fáklyafénnyel, füsttel jeleztek, sőt állítólag olyan jelzőtornyok is voltak, amelyek jelzései szövegeket is továbbítottak. Á haditengerészetben már korán alkalmazták a zászló- és láapajelzésekei parancsok továbbítására - hajók között. Még ütközet közben is működtek a zászlójelzések. Az első, valóban távírónak nevezhető berendezés Claude Chappe találmánya, a francia forradalom idején alakult ki. Chappe "távirója” fából Összerótt tornyok sorából állott, melyen rudakból összeállított karokat /szemafor/ lehetett mozgatni. A toronyszobából zsinórokkal mozgatták a karokat /ezeken éjszaka lámpák voltak/. A rudakkal 200 féle helyzetet lehetett rögzíteni, de csak 92-t használtak. 1792-ben mutatta be Chappe a konventnek, és hamarosan Párizs és Lille között megindult a táviratozás. A tornyokból távcsővel figyelték a szomszéd torony jelzéseit. A tengerpartokon kerek, védhető tornyokat építettek, ezek nagy része ma is megvan. Párizsból Lille-be a 210 kilométeres utat a jelzés két perc alatt tette meg. Az 1800-as évek elején Franciaországban 29 vonal volt üzemben. A Chappe-féle távirő jól bevált, csupán ködben nem működött. Magyarországon is megpróbálták bevezetni. A Gellérthegyről indult volna Bécsig a vonal, amit "iávirgánynak** neveztek, de csak pár állomást létesítettek, azután hamarosan abbahagyták az egészet. * A Chappe-féle táviró mint Mszemaíór" ma a vasutakon még alkalmazásban van, csupán legújabb időkben szorítja ki a fényjelzés. Elektromos távíróval először Snryael Thor.?,3 Soerserin*; foglalkozott és Napóleonnak is bemutatta találmányát. Annyi vezetéke volt a távirónak, ahány betűje a készüléknek. A betűk üvegfiolákon látszottak, s az áram bekapcsolásakor fiolában lévő via elbontásakor keletkezett gázok 56
