Horváth Árpád - Pap János: Technikatörténet. 2. kiadás (Budapest, 1970)

Több fényt

hamarosan az egész világon megismerték, az utcákat is világitan. kezd ték.

A gázvilágitásban talán legfőbb újítás a gázizsók bevezetése volt. Tóriumsók izzítva szép fénnyel világítanak. Ha tehát a gázlánggal nem közvetlenül világítunk, haaea a sókat hevítjük, szebb, jobb fényt kapunk. Feltalálója £nrl von áuer osztrák mérnök volt. A tóriumsók oldatával átitatott panutanyag a gázlángban elégett, s csak a só sarait vissza.

A gázt bevezették lakásokba, műhelyekbe, irodákba. Régi házak mennyezetein még látni a gázcsöveket. Felszerelése sokba került, és ez a világítás nem volt veszélytelen.

A gázfény kellemes. Eötvös Lórind, a budapesti egyetem hires fizikaprofesszora annyira szerette, hogy az egyetemen levő lakása volt az utolsó, ahová a villanyt bevezették.

A v i lián, csvi Iá vitásra először a villamos szikra megf igyelésekor gondoltak. Észrevették, hogy a leydeni palack kisütő szikrája sötétben feilobfcan és sz a felvillanás rövid ideig tart. A sebesen forgó kerék a szikra fényében állni látszott. Világításra azonban a szikra nem használható,

Davv erős galvántelep áramával húzott ivet két szénpélca között.

A hatalmas fény fellelkesitette a Royal Society ünnepi ülésén megjelenteket és sokan álmodoztak agy uj korszakról, a villan.^ság koráról. Nem is tévedtek, de az idő cég nem következett el.

Amikor már magnetoelektroaos gépekkel erős áramot tudtak mechanikai munka révén - gőzgépekkel - fejleszteni, a feltalálók az ivlánpaszabályozókra vetették magukat. Valóban társadalmi szükséggé vált a szabilyózókészülék, ügy kellett égetni a szénrudakat, uogy a széncsucsok közötti távolság azonos maradjon. Sok-sok találmányt jelentettek be. 21 e kt r omá gras skks 1, higannyal telt edényekkel, olajdagattyukkal és még sol más megoldással kísérleteztek. Jedlik Ányos is talált fel ivlámpaszabályozót, de - szokása szerint - ezt sem szabadalmaztatta,

A váltakozóáram lehetővé tette számos ivláspa egyidejű működtetését. Jablocskov orosz tudós és más feltalálók kidolgozták egész városrészek villanostHígításának tervét. A primer áramkörbe iktatott vékonymenetű tekercsek a vastag, kévé szenetü szekunder tekercsekben erős áramot indukáltak, és ez táplálta az ivlámpákat.

Az ivláapa azonban drága, sok áramot fogyaszt, bár máig is az ismert legerősebb fényforrás. Világítótornyokban, mozigépekben, erősfényü vetítőlámpákban használják.

Érdekes erősfényü lámpa volt a Drvmnoad-féle mészfény. Durranógás - hidrogén + oxigén - lángját cászdarabra fújták, és a mész felizzott. Sokáig használták vetítőgépekben és világítótornyokban. Még az első világháború alatt is partvédő ütegeket segítő fényszórókban általánosan nasználták. Szerették, mert egyszerű szerkezetű volt.

53