Horváth Árpád - Pap János: Technikatörténet. 2. kiadás (Budapest, 1970)

A villamosság

legnagyobb kísérletezőjének, Humphrey Davy-nak laboratóriumában doigezott.-v/v sokféle vizsgálattal ás felfedezéssel örökítette meg névét, ezek kosül as ívfény és a bányalámpa tálán a legnevezetesebb. Slestrckémiai eredményei nevezetesek. Hmberi alakjának érdekessége, négy felkarolta Faraiav-t. da amikor latta, bogy a fiatalembert tehetsége és szorgalma eloreviszi, keresstülnézatt rajta. Faraday tudta, látta mindezt, de nem törődött vele, s séso öregkorában, álkor nemességet ajánlottak fel neki, visszautasította.

1821-ben Davy forgó rézlemezben - aágnespólusok között - villanósaramfoiyamot keltett. Sbbői a gépből fejlesztette ki Jedlik az^egysarki /unipoláris/ diranét /melynek mindkét mágnespólusa úgy viselkedik, mintha ugyanolyan pólus lenne/.

Mágnesek es huzalok,drót-tekercses mozgatásával folyamatos áramot tudott kelteni. Skkor már megérett kérdés volt a mechanikai munka átalakítása elektromos energiává, de ezt a gyakorlatilag oly fontos lépést egyelőre nem tettes meg.

Pedig a szüsség paramcsolóan jelentkezett. A law által feltalált ivlámpa, azutan a terjedő gaivanotsshnika erős áramforrást sivárt, amit összebarkácsolt elemekkel és telepekkel egyre nehezebben lehetett előállítani.

Faraday halála után, az 5 eredményeire támaszkodva dolgozta ki James Clark r~.~fell a fény és elektromosság azonos hullámtermészetének tételét, amiből holrrich Hertz, Pcoov ás harcom! hullámkisérletel, majd ebből a drótnélküli hírközlés technikája következett.

Az elektrotechnika egyik legelső kutatója C-eor? Simon Ohm. A róla elnevezett törvény /feszültség r ellenállás . áramerősség/ az elektrotechnika egyik alaptörvénye, amely nélkül a lakásvilágítás biztosítójának működését sem érthetjük meg, nem szólva a technika egyéb területeiről.

Az áramtól átjárt vezetők egymásra gyakorolt hatásán alapszik az elektromotor. Okmányszerűen bizonyítható, hogy az egész világon elsőnek Jedlik Á.wos /13CO-1S9o/ győri bencés fizikustanár laboratóriumában indult meg az el^ktrc.-.otcr 1823-ban. Minthogy azonban megfelelő áramforrás még nem volt kéznél, Jedlik nem publikálta kallóképpen találmányát s /sajnos/ szabadalmaztatásra sem gondolt.

Jedlik Ányos magyar parasztcsaládból származott, bencés tanár volt, előbb Győrött, majd Pozsonyban volt gimnáziumi, illetve főiskolai tanár és utána Budapesten lett a kísérleti fizika egyetemi tanára. Ötletekben rendkívül gazdag volt; felfedezte a szodavizgyártást, az elektromotort, a dinamóelvet, az unipoláris dinamét} az optimal rácsok osztógépét és még sok más kisebb-nagyobb találmánya /galvánelemes stb./ volt.

Geo— Simon Cvm /1789-1354/ lakatos inasnak indult, de huszonhárom éves korában zur az erlangen! egyetemen tanított, Eöayvét nem vásárolták, s amikor a berlini egyetemre pályázott, elutasították. A berlini egyetemen 3 :-gal rilozóflája és személye uralkodott. Kéme törsz ág kan a hegeli

49