Horváth Árpád - Pap János: Technikatörténet. 2. kiadás (Budapest, 1970)
A hajózás
alattjárót tervezett a franciák számára, hogy ezzel "biztosítsák a tengerek szabadságát", azután ugyanezt az angoloknak ajánlotta fel, ugyancsak a tengerek szabadságának biztosítása céljából. Végül is sok próbálkozás és balsiker után Soho-ban a Watt gyár 20 lóerős gépet készített Fulton megrendelésére, és azzal a 180 tonnás "Clermont" hajót szerelték fel. A hajó 180?. augusztus 17-én indult, és 32 óra alatt New Yorkból Albany-ba érkezett. A gőzhajó hamarosan elterjedt Európában és a többi világrészben is. Tengeri alkalmazását megnehezítette, hogy a sósviz hamarosan besűrűsödött a kazánban, le kellett a tömény sólevet fuvatni, a kazánt újból tölteni, forralni, s mindez tömérdek tüzelőanyagba került. Ezért az első tengeri hajókat vitorlával is felszerelték. Amikor feltalálták a felületi kondenzátort, a sósviz már nem keveredett az édesvízzel; a lecsapódott kondenzvizzel pedig a kazánt lehetett táplálni, Így a gőzgép gazdaságossága megnövekedett, a vitorlák is hamarosan letűntek a hajókról. Az első hajó, ami Európából Amerikába és Amerikából Európába hajózott, a Savannah volt. 1819. május 26-án indult el Savannah kikötőjéből - arról kapta nevét is - és miután szene elfogyott, az indulástól számított 25. napon érkezett csak meg Liverpoolba. A gőzhajók kezdetben lapátkerékkel hajóztak, majd Joseph Ressel /szlovén, de az osztrákok osztráknak tartják, a csehek csehnek/ mérnök hajócsavart tervezett, ami azután a tengeri hajókon uralkodóvá lett. Folyami hajókon még napjainkban is megtaláljuk a lapátkereket, főleg olyan vizeken, ahol nagyon sekély vizben kell - laposfenekü - jármüvekkel közlekedni. 1787 óta tudnak hengerelt vaslemezt készíteni /a svéd Polhem, ill. az angol Wilkinson vezette be/. 1800 körül már vashajók is járták a vizeket, A tengerhajózás történetében érdekes a Great Britain, amelynek tengelyéhez készítette Nasmyth az első gőzkalapácsot, és a Great Eastern óriáshajó, ami lapátkerékkel, csavarral és vitorlázattál készült. Isambard Ingdom, a kor egyik legérdekesebb mérnöke, utak, vasutak, alagutak építője tervezte és építette az óriáshajót, ami ugyan nem vált be, de vale fektették le az első tengeralatti kábelt. A 27 4-00 tonnás hajó akkor óriásnak tűnt, méreteit a kortársak "ijesztőnek" mondták, de sok és igen szellemes műszaki ötletet valósítottak meg benne, története valóságos regény. A gépi hajózás történetéhez tartozik még a gőzturbina bevezetése, ami főleg a hadihaj6zásban volt úttörő. Parsons-féle turbinával épült meg a "Turbinia" hajó. Kezdetben a turbina nagy fordulatszáma miatt "kavitáció", buborékképződés kezdődött a vizben, a hajócsavar szinte levegőben forgott, de azután fordulatszámcsökkentéssel megoldották ezt is. A mai modern hajók "turbo-elektromosak", gőzturbogenerátor által fejlesztett elektromos áram hajtja - motorral - a hajócsavart. A Diesel-motor jelenleg a kisebb, a dugattyús gőzgép, a közepes hajók hajtógépe, mig a nagyhajók változatlanul még a gőzkorszakban élnek. 42
