Horváth Árpád - Pap János: Technikatörténet. 2. kiadás (Budapest, 1970)
A gőzkorszak
bányatulajdonos azt kérte Watt-tói, olyan gépet szállítson neki, ami ennyi és ennyi ló munkájával egyenlő mértékkel dolgozik, vagyis egy miiszakban ugyanannyit emeljen ki, mint a lójárgányos szivattyú. Watt a gépet elkészítette s a gép ugyanannyi "lóerejü" volt, mint ahány lovat a bányatulajdonos eddig dolgoztatott. Jegyezzük meg, ha nem tudnánk a “lóerő" nem erőt, hanem teljesítményt jelent. Egy lóerővel egy másodperc alatt 7í> kilogramm súlyt /liter vizet/ lehet 1 méter magasra emelni. A gőzgépek nőttek. Egy lóerő 12 ember munkavégzőképessógének telel meg. A legerősebb ember sem tud egy lóerőt kifejteni, negyedlóerőt is csak viszonylag rövid ideig. Féllóerős motorral hajtott szövőszéket ember csak egy-két percig tud kézzel hajtani. Watt 1787 végén érte csak el, hogy anyagilag függetlenné vált, egyénileg sikeres pályát futott meg, bár sok küzdelemben volt része. Watt Angliából "a világ műhelyét" csinálta. Olvassuk el, hogyan festi le egy külföldi technikatörténeti kézikönyv a múlt század eleji átalakulást, ami nemcsak a technikában, hanem az élet sok más területén bekövetkezett. ".... 1820 körül Anglia már más országokétól elütő képet mutatott. A fonó- és szövőüzemek, posztógyárak, vas- és acélművek és más ipari üzemek hallatlanul megnövekedtek. így azután a városok egyre nagyobbak lettek. Hatalmas épületekben óriási embertömegek gyűltek össze. A gyorsan fejlődő, füstölgő gyárvárosok, a vöröstéglás vigasztalan háztönegek, a száz és száz gyárkémény, ezer és ezer gép hamarosan uj problémákat vetett fel, mert a hirtelen változásnak éppen úgy nem feleltek meg, mint a gyárak és városok építkezési módja. Válságok jelentkeztek, a munkások géprombolással válaszoltak, mert őket, feleségeiket és gyermekeiket napi 12-16 óráig dolgoztatták a gépek mellett, nyomorúságos tanyákon éltek és alig kerestek annyit hogy jóllakhattak volna... az iparosodás első évtizedeiben a munkások nyomasztó rabszolgaság állapotába kerültek, még életük sem jelentett értéket, amit óvni kellett volna." Zola a Germinal c. könyvében, azután Reymont "Az Ígéret földje" c. regényében a bányák, illetve textilgyárak hallatlanul sivár életét festette meg, ahol munkavédelemről vagy munkásvédelmi intézkedésekről szó sem esett. Igaz, a mezőgazdasági bérmunkások ekkoriban még nyomorúságosabb életet éltek. A gépgyártás tökéletesedésével a gőzgépek hatásfoka javult. A forgattyuszabadalom lejárta után a gépeket már mind igy készítették, egyszerűbben, jobb hatásfokkal. Megjelent a nagynyomású gőzgép. Watt gőzgépe - kezdetben - még atmoszferikus volt, tehát 1 atmoszféra nyomás szorította a dugattyút le- vagy felfelé. Trevithick már 6-8 légkörös nyomást alkalmazott, ezzel a gépek mérete csökkent, alkalmassá vált közúti és vasúti erőgépek működtetésére. A Watt-féle gőzgép hajókba is beépíthető volt. 182(M>an egy lóerő "termeléséhez" még 12 kilogramm szenet kellett 32