Horváth Árpád - Pap János: Technikatörténet. 2. kiadás (Budapest, 1970)
Az ujkor
Ugyancsak a késői középkor és újkor első évszázadainak technikáját mutatta be Mostir.o P^nelli Le Diverse et Artificiose Macchine 1588-ban kiadott munkájában. 2C0 finom fametszetben mutatja be a hid- és csatornaépitkezésekét, szivattyúkat, malmokat stb. Figyelemreméltó a világhírű Jasoues Besson könyve, a "Theatrum Instrumentorun et Machinarun11, amely a gőzkor szakot megelőző technikai világ kitűnő ábrázolása. Egy olasz mérnök, Vittorio Zonca /1568-1602/ könyve, a “Nuovo Theatro di Macchine e Edificii" sajtókat, szivattyúkat, textilgépeket stb. mutat be. Az említett müvek magyarországi könyvtárakban jórészt megtalálhatók, illetve kutatók szánára a nemzetközi könyvtárközi kölcsönzés keretében meghozathatok. A külföldről olvasásra meghozatott könyvekről mikrofilm készül, ez a magyarázata, hogy bár pl. az Egyetemi Könyvtárban számos régi standard mü könyvalakban nincs meg, de mikrofilm rendelkezésre áll. Az újkor első évszázadainak találmányaihoz tartozik a távcső, mikroszkóp és ingaóra. A távcsövet egyes adatok szerint Itáliában találták fel, majd a hollandok kifejlesztették, onnét ismerte meg Galilei, aki azután műszert készített belőle. A Galilei-féle vagy ’’hollandus”távcső elől kétszer homorú, hátul kétszer domború lencséből áll, egyenes állású képet ad, látómezője nagy, ezért még na is használják szinházi távcsövekben. A Fepler-féle távcső kát kétszer domború lencséből áll, fordított képet mutat, de ez csillagászati és mérnöki vizsgálatok esetén nem zavar. Forditólencsável - terresztrikus okulár - földi célra is használható. A mikroszkóp holland találmány, számos feltalálót említenek a tudománytörténeti müvek. A feltaláló személyénél sokkal fontosabb, hogy a mikroszkóp segítségével uj ablak nyílik a természet, a mikrokozmosz, a sejtek, hajszálerek, idegek világa felé, ugyanúgy, ahogyan a távcső megmutatja a holdhegyeket, napfoltokat, Jupiter-holdakat, a Venus sarlóját és a Saturnus gyűrűjét. Az ingaórát technikai alkotássá Christian Huygens /1629-1695/ tette. Az orsójárattal kapcsolt inga már időmerő műszer. A hőmérő, a barométer, a szögmérő műszerek kialakulása ugyancsak a XVI-XVII. századra esik. Említsük meg a XVII. század nagy építészét, Vauban-t, aki az erőditéstechnikát és várostromot helyezte tudományos alapokra. Védelmi-támadási rendszere a mai katonának is tud újat mondani. 27
