Ingpen, Robert et al.: Találmányok enciklopédiája. Az emberiség történetének legjelentősebb találmányai és felfedezései (Budapest, 1996)

Szerszámok kőből és vasból

TALÁLMÁNYOK ENCIKLOPEDIAJA Rover biztonsági kerékpár, a mai biciklik előfutára Henry Ford Henry Ford kezdetben farmerként dolgozott, majd mérnök lett, s végül a világ egyik legsikeresebb gyárosává vált. Pályafutásából kiderül, bogy Ford tisztában lehetett azzal, milyen nagy szükség volna olcsó gépkocsikra, és azzal is, bogy ezek milyen módon állíthatóak elő a leghatékonyabban. Gondolkodására nagy hatást gyakorolt a tömeggyártást elsőként alkalmazó iparágak egyike, a kerékpárgyártás - első jármüvét, amely kiillős bicikli­­kerekeken gördült, Quadricycle-nek nevezte el. Tizenkét évvel ezután mutatta be a magyar Galamb József közre­működésével megalkotott T-moclellt, azt az autót, amely aztán átalakította egész Amerikát. Egyszerű szerkezet volt, de a korabeli autók többségénél kevesebb pénzbe került, cserélhető alkatrészei pedig nagyon leegyszerűsítet­ték a javításéit. Ennél is fontosabb volt azonban, hogy1 a tömeggyártásnak köszönhetően ezzel a járművel minden keresletet kielégíthettek. A tömeggyártás­ból fakadó előnyök eredményeként az autóik ára is csökkenni kezdett. Míg egy T-modell 1908-ban még 850 dollárba került, 1916-ban már csak 360 dollárt kellett fizetni érte. 1927-ig mintegy 15 millió darabot adtak el e típusbóll. Ford azzal is tisztában volt, milyen hatással van a tömeggyártás dolgozóira. A szerelősor lélekölő munkahely lehet, a munkásoktól mégis elvárták, hogy’ folyamatosan növeljék termelékeny­ségüket. Ford ezért bevezette a világ első nyereségérdekeltségi rendszerét, hogy munkásait ezzel ösztönözze. A kerékpár tehát a technológia-váltás jelképének is tekinthető. Alkatrészeinek nagy részét már sorozatban gyárthatták, ám az összeszerelés jelentősen lassította a terme­lést. Ez az eszköz rávilágított arra a tényre, hogy az alkatrészek gyártásánál alkalmazott logikát az összeszerelésnél még nem sike­rült meghonosítani. Ez nem is történt meg egészen addig, amíg a világon végig nem söpört egy újabb, még a kerékpárőrületnél is szélesebb körű és nagyobb hatású láz. Autóval könyebb! Az Egy esült Államok nagy területű, viszony­lag ritkásan lakott ország. A vasút biztosí­totta a hosszú távú szállítást, a kerékpár pedig a városi közlekedésben vált nélkü­lözhetetlenné. Egyik jármű sem segített azonban az amerikai középnyugat sok százezernyi farmerjén és egyéb lakóján. Az ő problémájukra az Európában feltalált gépkocsi tűnt a legalkalmasabb megoldás­nak, csakhogy az autó eleinte kézzel gyár­tott, és ezért igen drága cikk volt. Ha vala­kinek sikerült rájönnie, hogyan gyárthatna autókat nagy' sorozatban, az óriási vagyont kereshetett Amerikában. A nehézségek hasonlóak voltak a kerékpárgy'ártás nehézségeihez. Az alkat­részek előállítása nem okozott különösebb gondot, az összeszerelés azonban bonyo­lult és munkaigényes folyamat volt. Az úttö­rők egyike Russel Olds volt. A XX. század elején ő úgy gyártotta Oldsmobile-jait, hogy az alkatrészek előállításával külön­böző cégeket bízott meg. A darabokat aztán Olds összeszerelő-üzemébe szállí­tották, és targoncán tolták oda a szerelő­­munkásokhoz. A tömeggyártás legfontosabb úttörője azonban kétségkívül Henry7 Ford volt, aki Olds gyártási módszereit visszájára fordítva megalkotta az első szerelősort. A dolgozók adott helyen álltak a szerelősor mentén, és az összeszerelendő autók munkástól mun­kásig haladva fokozatosan nyerték el végső formájukat. A szerelőszalag beveze­tése előtt Ford alkalmazottainak húsz óráig tartott egy7 gépkocsi összeszerelése. A be­indított szerelőszalaggal ez az idő másfél órára csökkent. Az eredményt mindenki ismeri. Ford és Galamb megalkotta a T-modellt, az első igazi sorozatgyártású autót, amelyből több milliót adott el - oly'an sokat, hogy' ez lett minden idők legsikeresebb gépkocsija. 1925-ben a világon futó autók fele Ford T-modell volt. Mire a cég 1927-ben be­szüntette a T-modellek gyártását, összesen vagy 15 millió darabot készítettek ebből az egyetlen típusból. A T-modell óriási sikerének az volt a tit­ka, hogy piacaként egy eddig még kocsival nem rendelkező, de nagy számú réteget cél­zott meg. Észak-Amerikában óriási terüle­tein olyan farmerek éltek, akiknek egy­szerű, de megbízható szállítóeszközre volt szükségük, hogy eljussanak a városokba, eljutattva farmergazdaságuk terményeit, valamint a saját szükségleteik kielégítésé­hez nélkülözhetetlen cikkeket. 98

Next

/
Oldalképek
Tartalom