Ingpen, Robert et al.: Találmányok enciklopédiája. Az emberiség történetének legjelentősebb találmányai és felfedezései (Budapest, 1996)
Bevezetés
BEVEZETÉS Képzeljük el a világot érzéstelenítés és steril műtők nélkül: a sebész kétszer is meggondolja, belekezdjen-e a műtétbe, hiszen azzal rendkívüli fájdalmat okozhat, s ami még rosszabb, elég nagy az esély arra, hogy a beteg néhány nap múlva belehaljon a beavatkozás során szerzett fertőzésbe. Ha pedig elkerülhetetlen a műtét, azt olyan gyorsan kell végrehajtani, ami eleve kizárja a pontos munka lehetőségét. A sebészi beavatkozás gondolata rettegéssel tölti el a beteg és rokonai szívét. Az élet nehéz, fájdalmas és rövid. Lépjünk vissza még egy kicsit az időben, abba a korszakba, amikor a gőzgép és a hasonló találmányok híján még nem indulhatott meg az iparosodás. A legtöbb ember falusi környezetben él. Nem „járnak dolgozni”, ahogy azt ma a többség teszi. Az otthonuk közelében lévő földeket művelik meg, s együtt - gyakran egy épületben - élnek az állataikkal. Életüket az évszakok váltakozása, valamint a napkelte és a napnyugta határozza meg. Vagy képzeljünk el egy még korábbi időszakot, ahol még a kereket sem ismerik. Ebben a világban a szárazföldön csak gy alogszerrel vagy lóháton lehet közlekedni, s a gépek - a legegy szerűbbek kivételével - elképzelhetetlen szerkezetek. Itt már egy nagy obb súly megmozgatásához is rengeteg ember munkája szükséges, a hosszú utazás pedig a kisszámú gazdag ember kiváltsága. Ha felidézzük múltunk ezen és hasonló időszakait, már képet alkothatunk arról, milyen óriási hatása van az emberi találékonyságnak életünkre. Rengeteg, ma már természetesnek tekintett dolog van, ami száz évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt. A kényelmes légi utazás, az atomenergia, egy sor betegség gyógyítása és megelőzése, az apró, közönséges háztartási berendezésekbe is beépíthető számítógépek és mikroprocesszorok megjelenése: mindez aligha lett volna elképzelhető a XIX. század végén élt elődeink számára. Szüntelen kutatás Hogyan jelentek meg ezek a nagy hatású találmányok? E kérdésre ugyanolyan sok válasz van, mint amennyi találmány. Mégis, úgy tűnik, az ember alapvető igénye, hogy teendői elvégzésére mind jobb módszereket keressen, és így' persze saját életét is jobbá, könynyebbé tegye. A fejlődés akkor kezdődött, amikor legelső őseink kőszerszámokkal kezdtek kísérletezni, s mindaddig tartani fog, amíg ember él a Földön: amíg lesznek orvosok, akik gyógymódot keresnek betegségeinkre, mérnökök, akik új anyagokat próbálnak ki, vagy fizikusok, akik az energiatermelés új módjai után kutatnak. Ez a könyv az ilyen ötletekről szól, valamint azokról a kutatásokról és kísérletekről - vagy akár véletlenekről -, 6 amelyek eredményeként megvalósultak. A nagy' felfedezések az emberiség legnagyszerűbb vívmányai közé tartoznak. A történetek némelyike olyan egyszerű dolgokról szól, mint a tűz felfedezése és hasznosítása, mások olyan bonyolultakról, mint a nukleáris reakciók megjósolásához szükséges rendkívül összetett számítások. Egy részükben a sikerhez vezető utat rengeteg próbálkozás és kudarc jelzi (mint a Wright testvérek kísérletei az első repülőgépekkel), máskor szerencsés laboratóriumi balesetek vezettek eredményre (egy új műanyag felfedezése). Vannak köztük vakmerő és veszélyes próbálkozásokról szóló beszámolók (Jenner első védőoltásai) éppúgy, mint hosszú, módszeres kutatásokról szóló leírások. Hogyan születnek a találmányok? Bármilyen lenyűgözők is az effajta történetek, minél alaposabban elmélyedünk bennük, annál tisztábban látjuk, hogy' az ötletek nem a semmiből pattannak elő. A fontos felfedezéseket rendszerint tudósok éveken át tartó munkája és párbeszéde előzi meg, s persze rengeteg próbálkozás, kísérlet és kudarc. A találmányok rendszerint nem jöhetnének létre egy' sor korábbi felfedezés nélkül. A mozgófilm csak azután jelenhetett meg, hogy' kidolgozták az állóképek készítésének módszerét; nem jöhettek volna létre motoros repülőgépek könnyű, kisméretű motorok nélkül, és még hosszan sorolhatnánk a hasonló példákat. Emellett egyes fontos műszaki újdonságok a világ különböző pontjain egymástól függetlenül jelentek meg. Nyugaton például Gutenberget tartjuk a mozgatható betűkkel való nyomtatás feltalálójának, pedig Kínában akkor már évszázadok óta alkalmaztak hasonló módszereket, s tőlük függetlenül Koreában is felfedezték ugyanezt a nyomtatási eljárást. Sok olyan találmány is van, amelyek „nyugati” voltát magától értetődőnek tekintjük anélkül, hogy eszünkbe jutna távol-keleti eredetük - ilyen például a papír vagy a lőpor. Éppen ezért ebben a könyvben többször is megemlítjük a Kelet és a Nyugat közti kapcsolatokat. A dolgok ilyetén állása miatt aztán gyakran rendkívül nehéz megállapítani, melyik is volt az a kulcsfontosságú találmány vagy „nagy ötlet”, amely megváltoztatta a világot. Vajon a belső égésű motor felfedezése, annak az első gépkocsiba történő beépítése, vagy a nagyüzemi autógyártás megindulása volt az, amely alapjaiban átformálta a közlekedést szerte a világon? A film vagy a televízió megjelenése volt-e nagyobb hatású? Ezekben a példákban valamennyi ötlet fontos volt, és időben egymáshoz viszonylag közel jelentek meg. Vannak azonban olyan esetek is, amikor a történet évszázadokkal a fontos fordulópont előtt kezdődött. Agyagedényeket
