Ingpen, Robert et al.: Találmányok enciklopédiája. Az emberiség történetének legjelentősebb találmányai és felfedezései (Budapest, 1996)
Nagyobb esély a túlélésre
ahhoz a mozgalomhoz, amely a mezőgazdaság tudományos alapokra helyezését tűzte ki célul. Ugyanebben az időben mind több gazda kezdett kísérletezni újfajta trágyákkal és élelmiszerekkel. Az olcsó, géppel gy ártott vízelvezető alagcsövek megjelenése az 1840-es években szintén hozzájárult ahhoz, hogy' a gazdák többet tudjanak termelni földjeiken. Még ezek az egyértelmű változások is csak a társadalmi rendszerben bekövetkezett jelentős változások révén valósulhattak meg. Aki igazán hatékonyan akart trágyát előállítani, annak sok állatra volt szüksége. A termesztett növények összetételében bekövetkezett változással tehát egyáittjárt egy olyan átalakulás is, amelynek során a feudalizmus helyébe új társadalmi rendszer lépett. Ebben a rendszerben már egyes parasztok is elég gazdagok lehettek ahhoz, hogy' marhacsordákat és az azok elhelyezéséhez szükséges istállókat birtokoljanak. A gépek kora A korszak legismertebb mezőgazdasági újításai között több gép is akad: olyan eszközök, amelyekkel egy es alapvető munkálatok gyorsabban, könnyebben és hatékonyabban voltak elvégezhetőek, mint az addig igény bevett emberi munkaerővel. A XVIII. században megjelent új mezőgazdasági gépek hírének köszönhetően többen is az ipari forradalomhoz hasonlítják a „mezőgazdasági forradalmat”. A földeken használt gépek terén bekövetkezett fejlesztések egyik legnyilvánvalóbb és leghasznosabb példája a korszerűsített ekék alkalmazása volt. Az ezek kialakítására vonatkozó ismeretek a Távol- Keletről szivárogtak be Európába (lásd 34. old.). Az ekét a XIX. században a gőzgépes vontatással fejlesztették tovább, ez azonban soha nem vált igazán elterjedtté. Ekkoriban jelentek meg a talaj előkészítését és a vetést megkönny ítő szerkezetek is, például a lóvontatású kapa és a vetőgép. Mindkettőt Európában találták fel, még a XVII. században, de szélesebb körben csak a XVIII. században terjedtek el a mezőgazdaság egy ik nagy' úttörője, Jethro Tull népszerűsítő munkássága eredményeként. Még így is a XIX. század közepéig tartott, mire Anglia minden területén általánossá váltak ezek a berendezések. A többi országok - Hollandia kivételével - még ennél is jóval később vették át az újításokat. A XX. századból visszapillantva a gépesítésre leginkább érett területek egyikének az aratás tűnik. Ez volt az egész növénytermesztési ciklus legtöbb emberi munkát igénylő része, és a mezőgazdaság újítói rengeteg időt töltöttek azzal, hogy aratógépeket és cséplőgépeket (ez utóbbiak a gabonaszemek pelyvától való elválasztására szolgálnak) szerkesszenek. Az 1850-es évekre az aratógépek már meglehetősen gyakoriak lettek. E korszak szerkezeteinek egyike volt az a különös gépezet, amelyet Patrick Bell, egy skót presbiteriánus lelkész tervezett. Bell aratógépét a lovak nem húzták, hanem tolták! 40 TALÁLMÁNYOK ENCIKLOPÉDIÁJA Bell aratógépe Az első használható aratógépet Patrick Bell alkotta meg 1826-ban. A szerkezet elején vízszintes nidakra háromszögletű késeket erősítettek, s a gabonát forgó lécek hajtották be a pengék közé. A szerkezet hátsó részén lévő dob félrevetette a levágott gabonát. Bell gépe működött ugyan, de nem volt igazán jó konstrukció, ezért - és az Angliában az aratógép puszta ötletével szemben is megnyilvánuló ellenkezés miatt - a találmány nem terjedt el.
