Ingpen, Robert et al.: Találmányok enciklopédiája. Az emberiség történetének legjelentősebb találmányai és felfedezései (Budapest, 1996)

Zsugorodó világunk

TALÁLMÁNYOK ENCIKLOPÉDIÁJA Egyárbocos nádcsóm Titicaca-tó, Dél-Amerika Mai széllovas (windsurf) Hagyományos rönktutaj csen belső merevítése, az első egyiptomi facsónakokban és fahajókban sem volt ilyen. Először elkészítették a tőkét, majd a desz­kákat ahhoz, illetve a többi deszkákhoz csapolták vagyr kapcsolták. így haladtak kifelé és felfelé addig, amíg el nem érték a kívánt formát. Ekkor a hajóács kereszt­merevítőket épített be, amelyek a szerke­zet stabilizálása mellett a fedélzetet is meg­tartották. Az egyiptomiak ezzel a „deszkabőr” módszerrel többféle járművet építettek, folyami és tengeri hajókat egyaránt, a magas kőobeliszkek szállítására alkalmas hatalmas bárkáktól a kis halász- vagy sze­mélyszállító csónakokig sokféle méretben. A folyami járműveket egy- vagy kéttollú evezőkkel, illene hosszú rudakkal hajtot­ták, de egy részüket magas, hosszúkás vitorlákkal is felszerelték - ezeket eleinte kétágú, később egyágú árboc tartotta. A ten­geri hajók ugyanilyen formájúak voltak, és ugyanezzel a módszerrel készültek, de volt néhány kiegészítő felszerelésük, például a fedélzet teljes hosszában végig­futó, az orrot a tattal összekötő mere­vítőkötél. A kötél rostjai közé farudat dugtak, amelynek forgatásával megfeszít­hették a kötelet, és így elejét vehették az orr és a tat megrogyásának. Ilyen hajó látható egy Kr.e. 2450 körüli dombor­művön. Az ehhez hasonló kiforrott hajók nyil­ván nem jelentek meg ilyen gyorsan azokon a vidékeken, ahol a körülmények kevésbé kedveztek a folyami szállításnak. Mezopotámiában például, ahol szintén fejlett korai civilizációk alakultak ki, a zúgok, a sekély folyószakaszok és a ked­vezőtlen széljárás miatt sem a Tigris, sem az Eufrátesz nem volt jól hajózható. E te­rületen inkább a quaffa-hoz hasonló járműveket részesítették előnyben, to­vábbá az egyiptomiakénál jóval kisebb fahajókat. A gályák megjelenése Ez után történhetett valamikor, hogy a Földközi-tenger vidékén vagy a Közel- Keleten elkezdtek olyan hajókat építeni, amelyeknek fából ácsolt váza is volt. Nehéz volna pontosan megmondani, mikor is tör­tént ez, a legrégebbi bizonyítékok azonban Egyiptomból származnak. Itt találtak két olyan, Kr.e. 1400 körüli sírfestményt, ame­lyek szíriai kereskedőhajó-rajokat ábrázol­nak. E hajók minden bizonnyal a tengeren közlekedtek, ám hiányzik róluk az egyip­tomi hajókra jellemző merevítőkötél. Ebből arra lehet következtetni, hogy törzsük belső szerkezete elég erős volt a hajók egybe­­tartásához a tengeren, vagyis belső vázuk kellett hogy legyen. A vizek megszelídítői - úszó alkalmatosságok Árbocos, kivetős kenu. Déli Csendes-óceán 154

Next

/
Oldalképek
Tartalom