Gyertyánfy Péter - Perjés Sándor: A szoftver szerzői jogvédelméről - magyarul (Budapest, 1986)

III. dr. Gyertyánfy Péter: Szoftver szerzői jogi szabályzat

19. §. A szerzői ágazással kapcsolatos vállalati ügyintézői feladatok ellátása a Osztály feladata.

20. §.(1) A munkavállaló szerzői díjának megállapítására irányuló eljárást a szoftver alkotó vagy közvetlen felettese kezdeményezheti a 19. §. szerinti Osztálynál a szoftver vagy rész-szoftver létrehozásának befejezésekor vagy az értékesítés megtörténtekor. Ennek módja a (3) bekezdés szerinti adatok közlése (bejelentés). Ha a felettes a kezdeményező, az adatközlésre fel kell hívnia az alkotót.

(3) A díjmegállapítást a nyilvánvalóan szerzői alkotás szintű szoftverek értékesítésekor a Vállalat is kezdeményezi azzal, hogy a 19. §. szerinti osztály felhívja a szerzők figyelmét a díjigény bejelentési lehetőségre. E felszólítás után a bejelentés elmulasztásából eredő károk a munkavállaló — szerzőt terhelik.

(3) A szerzői díj iránti igényüket a szoftverszerzők — vállalati vagy saját kezdeményezésre - a következő adatok közlésével jelentik be:

— a szoftvermű szerzőjének (szerzőinek) személyi adatai, beosztása;

— több szerző esetén közös nyilatkozatuk az egymásközti szerzőségi arányról (ha az arányt nem jelölik meg, egyenlő arányban tekintendők szerzőknek);

— a szoftvermű megnevezése és azonosításra alkalmas rövid leírása (munkaszám, működése, milyen feladatok elvégzésére alkalmas stb.);

— a szoftvermű legfontosabb műszaki jellemzői (programozási nyelv, méret, tárfoglalás, futási-, illetve válaszidő, igényelt hw/Sw konfiguráció és a felhasznált forrásművek);

— a szoftvermű elkészítésének időpontja;

— a szerző(k) nyilatkozata arról, hogy a művet munkaköri kötelezettségként maga (maguk) készítette (készítették) és ezzel, illetve a felhasználással más személyek jogait nem sértik.

(4) A szerzői díjigény elbírálásához szükséges egyéb adatokat (szoftver részletes dokumentáció, értékesítés adatai) a 19. §.-ban említett osztály szerzi be.

21. §. Ismételt értékesítés esetén a szerzői díjmegállapítást, illetve díjfizetést a szükséges korábbi és új (értékesítési) adatok beszerzésével a 19. §-.-ban említett osztály kezdeményezi.

Megjegyzés: Ez a szabályozás ,,a szoftverszerzőktől megkívánt adatokról” kissé eltér attól a felfogástól, hogy az elbíráláshoz minden adatot, okmányt a munkáltatónak kell biztosítani, és közelít ahhoz a megoldáshoz, amely az összes okmányok összegyűjtését (részletes felsorolással) kizárólag az érintett dolgozó feladatává teszi. Ez utóbbi szélsőséget ellenezzük, mert esetünkben - ellentétben pl. az újítással - elsősorban egy objektív, befejezett tényhez, az értékesítéshez és annak adataihoz kapcsolódik a díjigény és annak mértéke. Az értékesített alkotás és annak összes dokumentációja már a mű elkészültével a munkáltató kezébe kerül, ezekből mindent megtudhat.

Másrészt az is tény, hogy a .művet előállító és értékesítő egységek egy adott nagyobb intézményen belül helyüeg és munkaszervezésileg szétszórtak és főleg az elbírálótól elkülönültek lehetnek. Egyrészt a jogszabályi díjfizetési kötelezettségből, másrészt az említett gyakorlati helyzetből vezetjük le azt a szabályozást, amelynek célja annak rögzítése, hogy a közreműködés, adatszolgáltatás a díjmegállapításban, igényelbírálásban elsősorban a munkavállaló-szerző feladata, de tulajdonképpen mint fél, kötelessége is.

54