Gyertyánfy Péter - Perjés Sándor: A szoftver szerzői jogvédelméről - magyarul (Budapest, 1986)
II. dr. Gyertyánfy Péter: Munkaviszony és szerzői jog
ellenérték beérkezéséről. Nincs viszont jelentősége annak, hogyha a munkaviszony esetleg időközben megszűnt. A díjért természetesen a szoftver-szerző jogutóda is felléphet. 17. Kifizetés és adólevonás A munkavállalói szoftver szerzői díjat a munkáltató közvetlenül kifizetheti a munkavállaló-szerzőnek, ha annak munkaköri kötelezettsége a szoftver-alkotás, s ilyenkor köteles abból levonni és befizetni a jövedelemadót. Ha viszont a kifizetés a Szerzői Jogvédő Hivatalon keresztül történne (erre is van mód, de a lebonyolításról meg kell állapodni a Hivatallal), az adót a Hivatal vonja le, tehát a munkáltató bruttó összeget utal. Ilyenkor azonban a Hivatal kezelési költsége is terheli a jogdíjat. 18. Számviteli és elszámolási kérdések Kéziratunk lezárásának időpontjáig a minisztériumok (országos hatáskörű szervek) vezetői között még nem jött létre egyértelmű közös állásfoglalás a szerzői díjak elszámolása, illetve ezek béljárulékai és közterhe tekintetében. A szerzők így arra kényszerülnek, hogy — részben felvázolják a pillanatnyilag érvényesnek tekintendő jogszabályokat és az ehhez hozzárendelhető vállalati magatartást; — részben megfogalmazzák véleményüket egy, a jogrendszerünkből leszármaztatható várható megoldásról.’ 1986. január 1. óta érvényben van a Pénzügyminisztérium 900/14/1985. (PK. 15.) PM. XII: számú számviteli közleménye egyes könyvviteli előírásokról. A közlemény 15. pontja szól a szerzői díjak elszámolásáról. Ennek lényege az, hogy a szerzői díjat — függetlenül attól, hogy a vállalat (gazdálkodó szervezet) állományába tartozó, vagy oda nem tartozó magánszemély részére fizette ki a vállalat — bérköltségként kell az 52. számlacsoportban elszámolni. Ugyanígy kell elszámolni a szerzői díjat akkor is, ha a kifizetés a Szerzői Jogvédő Hivatal útján történik. Ez a rendelkezés gyökeresen megváltoztatta az addigi gyakorlatot?-mivel azonnal felmerült a Szerzői Jogvédő Hivatal útján kifizetett tételeknél a béradó- és a társadalombiztosítási járulék-teher kérdése is. A vállalati jövedelemszabályozásról szóló 40/1984. (XI. 5.) MT. számú rendelet 11. §-a szerint a vállalat az érdekeltségi alap terhére 10 százalékos béradót fizet, amelynek alapja a munkabér címén költségként elszámolt összeg. Minthogy ez az adónem a már leadózott nyereséget terheli, ennélfogva maga az adóösszeg költségként nem számolható el. (Maga a bér természetesen költség, a 10 százalékos adója jövedelemelvonás.) Ehhez a 40/1984. (XI. 5.) MT. számú rendeletben foglalt felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter adott ki végrehajtási utasítást (32/1984. (XI. 5.) PM. számú rendelet). Ennek 8. §-a bizonyos eltéréseket tesz lehetővé a jogszabály 2. számú mellékletének I. pontjában szereplő vállalatok javára, részben átmeneti jelleggel. 41
