Vass Balázs: Repülőgép- és helikoptertípusok (Budapest, 1968)

Helikoptertechnika

leges tengely körüli kormányzás a farokrotor vonóerejének változtatásával történik. A főrotorlapátok kollektív és ciklikus állás­szög-változtatását a vezérlő rendszer egyik leg­fontosabb eleme, a dőlésautomata teszi lehe­tővé. A rotorfejben vagy közelében elhelyezett automata állásszög-változtatáskor összekötte­tést biztosít a forgómozgást végző lapátok és az álló vezérlő karok között. Egyrotoros helikopterek kormányvezérlő rendszerében a működtető karok, a tolórudak, a dőlésautomata és a farokrotor lapátszög­­változtatását vezérlő berendezések tartoznak. 69. ábra. A helikopter főbb méretei / a törzs hossza; /, a gép teljes hossza (forgó rotorok figyelembevéte­lével); h a gép magassága a rotortengely végéig; D a főrotor átmérője; D, a farokrotor átmérője; b keréknyomtávolság; b, tengelytávolság A többrotorú helikopterek kormányvezérlése szerkezetileg egyszerűbb, mert nincs farok­rotor. Azonban a több dőlésautomata szink­ronban működtetésének biztosítása bonyolul­tabb. A nagy teljesítményű helikopterek ve­zérlő rendszerében a nagy kormányerők le­győzésére hidraulikus vagy mechanikus kor­mányerő-csökkentő berendezéseket építenek. Ezeken a helikoptereken a kormányvezérlő rendszer elemei — a dőlésautomata kivételé­vel — megegyeznek a repülőgépeken alkalma­zott berendezésekkel. 82

Next

/
Oldalképek
Tartalom