Vass Balázs: Repülőgép- és helikoptertípusok (Budapest, 1968)
Helikoptertechnika
leginkább azok a sugárhajtású rotormegoldások terjedtek el, amelyek lapátvégein propulziós fúvókák vannak. A fúvókákhoz a törzsben elhelyezett kompresszortól áramlik levegő a rotoragyon át a lapátokban kiképzett csatornákon keresztül. A belépőéi közelében vezetett meleg levegő a lapát jégtelenítését is végzi. A lapátvégeken égéstérrel rendelkező propulziós fúvókák is elhelyezhetők. Ez esetben az égéstérben üzemanyagot égetnek el. Az égéshez, valamint a kiáramló gázmennyiség növeléséhez szükséges levegőt a törzsben elhelyezett kompresszor szolgáltatja. Ez a megoldás nagyobb forgatóerőt (tolóerőt) eredményez, mivel a propulziós fúvókában nemcsak a gázok nyomása, hanem hőenergiája is átalakul mozgási energiává. A forgatóerő egyenesen arányos a fúvókából kilépő gáz tömegével és sebességével. A sugárhajtású helikopterek kormányzása a forgatóerő nagyságának szabályozásával vagy kormánylapok alkalmazásával történik. A sugárhajtású helikopterek, bár számos előnnyel rendelkeznek, mégsem terjedtek el a gyakorlatban. Ez részben azzal magyarázható, hogy az óránkénti üzemanyag-fogyasztásuk viszonylag magas, ezenkívül a lapátvégeken elhelyezett fúvóka vagy hajtómű megoldások mind szerkezetileg, mind szilárdságiig és üzemelés tekintetében sokoldalú és bonyolult igényeket támasztanak. A továbbiakban vizsgáljuk meg a helikopterek főbb részeit. A főrotor. Üzem közben szárnyként és légcsavarként is felfogható, mert ezen ébred a repüléshez szükséges felhajtóerő, valamint a vízszintes haladást biztosító erő. A helikopter kormányzása ugyancsak afőrotorral végezhető. A rotorlapátoknak aerodinamikai, szilárdságtani és üzemeltetési szempontból sokoldalú 51. ábra. Merev lapátbekötésű rotorfej követelményeket kell kielégíteniük. Egyik legfontosabb követelmény a könnyű kormányozhatóság biztosítása, melynek alapfeltétele minél kisebb csuklónyomaték biztosítása a lapátok befogásánál. A lapátok befogásának, vagyis a rotorfejhez való erősítésének elterjedtebb változatai a merev, a kardáncsuklós és a csuklós bekötés. A merev bekötésű lapátok csak hossztengelyük körül képesek elfordulni. A rotorfej szerkezetileg igen egyszerű. Nagy hátránya, hogy vízszintes repüléskor a bedöntött rotorsík a rotor tengelyét hajlításra is terheli. A merev lapátbekötési módokat leginkább a helikopterek fejlődésének kezdeti szakaszában alkalmazták. Csuklós bekötés esetén a lapátok a rotorfejhez függőlegesen és vízszintesen elhelyezett csapokon keresztül kapcsolódnak. A helikopter vízszintes repülésekor, amikor a főrotor forgássíkja a vízszintes síkhoz képest szöget zár be, a lapátok a vízszintesen elhelyezett csa-
